4,6 százalékkal nőtt a magyar GDP 2022-ben – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez éves szinten még jó adat, egészen más az összkép, ha negyedéves bontásban nézzük. Január-márciusban ugyanis még 8, április–júniusban 6,5 százalékos volt a növekedés, innen lassult július-szeptemberre 4,1-re, október-decemberben pedig már csak 0,4 százalékos volt a növekedés.

Ráadásul az év utolsó három hónapjában már 0,4 százalékkal csökkent a GDP az azt megelőző negyedévhez képest, akárcsak az ezt megelőző negyedévben. Mivel már a július–szeptemberi adat is csökkenő volt az április–júniusihoz képest, ez azt jelenti, hogy technikai recesszióban van a gazdaságunk. A helyzet azonban nem olyan rossz, mint az elemzők várták: a Portfolio elemzői konszenzusa 1,2 százalékos visszaesés volt.

Technikai recesszióról akkor szoktunk beszélni, amikor két egymást követő negyedévben is csökken a gazdaság teljesítménye. Amióta 1996-ban a mostani módszertan szerint mérik a GDP-t, Utoljára 2020 első két negyedévében fordult ez elő Magyarországon, ez a hatodik alkalom, hogy itt tartunk – az előző öt:

• 1996 második–harmadik negyedéve, a Bokros-csomag utáni vészfékezés mélypontja,
• 2007 első fele, a megszorító csomag hatására,
• 2008 harmadik és negyedik, illetve 2009 első negyedéve, a világgazdasági válság (egyben az egyetlen alkalom, amikor egymást követő három negyedévben is csökkenést mértek),
• 2012 első fele, amikor egyszerre jelentkezett az EU gazdaságának visszaesése és a magyar helyzet félrekezelése,
• és 2020 első fele, amikor a Covid miatt állóra fékezett a gazdaságunk.

A mostani visszaesés leginkább az energiaválság miatt - háztartási, céges és állami szinten is - érezhető takarékoskodásra, a kormányzati beruházások visszafogására, a dráguló energiaárakon túl a forintgyengülés miatt is száguldó inflációra vezethető vissza, az éves teljesítményt ugyanakkor nagyban meghatározta az év eleji költekezési roham, illetve - negatív irányban - az, hogy a történelmi aszály miatt jelentősen visszaesett a mezőgazdaság teljesítménye.

AFP / DPA / Christophe Gateau

Azt, hogy pontosan miből áll össze a mutató, szokás szerint néhány hét múlva teszi majd közzé a KSH, a már meglévő adatokból viszont elég pontos következtetéseket le lehet vonni.

Az iparunk termelése 5,8 százalékkal volt nagyobb, mint 2021-ben. Az mindenképp jó hír, hogy az orosz-ukrán háború „csak” drágulást okozott a magyar iparban, a beszállítói láncokat úgy nem rengette meg, hogy gyárakat kellett volna hosszabb időre leállítani vagy áttérni az egyműszakos munkaidőre. 2021-ben a globális félvezetőhiány és a járvány alatti lezárások feloldása okozott jókora sokkot az iparban, 2022-ben ilyenek már nem nehezítették a helyzetet. Nagyon kevés pozitív hír volt ebben az évben a magyar gazdaságról, ez az egyik ilyen (a másik az, hogy nem ugrott meg durván a munkanélküliség).

Azonban az év vége így is rosszabbul sikerült a magyar iparban, havi szinten októberben és novemberben is csökkent a termelés, csak a december mentette valamennyire a helyzetet. Így amikor kijött az ipari statisztikai adat, Virovácz Péter, az ING elemzője azt írta: a negyedik negyedévben az ipar teljesítménye fékezhette a gazdaságot.

A szolgáltató szektor az év első felében még kimondottan jól teljesített. Ennek két fő oka volt: 2021 elején még sok lezárás volt a járvány miatt, amihez képest nem nehéz nagy növekedést elérni, a kormány pedig a választásra készülve nagyjából kétezer milliárd forintot szórt a nép közé. Az év végére ez a lendület eltűnt, a pénz nagy része elfogyott, maradt helyette egy durva infláció.

Ezt a leglátványosabban az mutatja meg, hogy a bolti forgalom hogy zuhant meg az év végére. Éves összesítésben 5,3 százalékkal több terméket vásároltak, mint 2021-ben, de októberben és novemberben már csak 0,6 százalékos volt a növekedés, decemberre pedig 3,9 százalékos csökkenésbe fordult át ez. És az, hogy egyáltalán pluszban sikerült zárni az évet, a benzinárstop miatti extrém üzemanyag-forgalomnak tudható be: az élelmiszerboltok forgalma június, a nem ételt árusító üzleteké október óta mínuszban van az egy évvel korábbihoz képest. Vagyis a fogyasztási kiadások egyre kevésbé segítik pörgetni a GDP-t, ebből pedig óriási baj lehet – ezért is volna fontos most már nagyon hamar letörni az inflációt.

A szolgáltató szektorban legalább egy apró pozitívum van: egyre több a turista, bár közel sem annyi, mint a Covid előtt volt. Nyilván a számokat éves összevetésben nagyon megdobja az, hogy 2021-ben a turizmus április végéig nulla közeli volt, így nagyon torzít az az adat, hogy éves szinten 45 százalékkal nőtt a szálláshelyek forgalma. De az év második felében is, amikor már annyira nem volt durva a bázishatás, az októbert kivéve végig növekedés látszott. Ez pedig nem csak a szálláshely-szolgáltatóknak jó, a teljes gazdaságot segíti, ha többen költik itt a pénzüket.

A mezőgazdaság viszont egészen borzasztó évet zárt. A rettenetes időjárás miatt – és persze mert az ágazatban nem történtek olyan fejlesztések, amelyekkel ki lehet húzni egy aszályos évet – a szektor termelése 19 százalékkal esett vissza 2021-hez képest. Ez annyira rossz hír, hogy már egy pozitívum is van benne: ha csak egy átlagos év lesz a 2023-as a mezőgazdaságban, akkor már önmagában ennyitől nagyobb lesz az idei GDP-növekedésünk. Persze rég rossz, ha attól függ a gazdasági teljesítmény, hogy milyen lesz az időjárás, de az év első heteiben 2022-vel ellentétben esett elég eső.

Éppen a kormány intézkedései srófolják még feljebb és feljebb az élelmiszerárakat

Újabb szintet lépett az infláció, és erre a kormánynak egyetlen válasza van: még több árbefagyasztás. Pedig éppen az ilyen piacellenes intézkedések vezettek oda, hogy az unióban Magyarországon emelkednek a legvadabb ütemben az élelmiszerárak.

Az azért így is valószínű, hogy 2023-ban nem lesz recesszió, éves szinten pluszban fogjuk zárni ezt az évet 2022-höz viszonyítva. A legtöbb elemző fél és egy százalék közötti növekedést valószínűsít, az Európai Bizottság most publikált előrejelzésében 0,6 százalék szerepel, míg az MNB legutolsó, decemberi prognózisa szerint 0,5 és 1,5 százalék között lehet a vége. A kormány pedig nagyon optimistán 1,5 százalékos növekedést vár. A fő kérdés az lesz, mennyire lesz nyugalom a nemzetközi piacokon, hogyan alakul az orosz-ukrán háború, sikerül-e kiharcolni az EU-pénzeket, és persze az, hogy jó lesz-e az idő.