A középvállalkozások a háború előtti GDP mintegy 20 százalékát teremtették elő, s több mint 14 millió embernek adtak munkát. A statisztikák szerint az Ukrajna elleni háború miatt Oroszország ellen elrendelt szankciók súlyosan érintették a szektort: a kkv-k többségének üzleti aktivitása visszaesett, s ahogy életbe léptek a szankciók, úgy nőtt azon cégek száma, amelyek bevételük jelentős visszaeséséről számoltak be. Jelenleg hatvan százalék körül volt azon kkv-k aránya, amelyek forgalma csökkent, s ez már csak azért is komoly csapásnak számít, mert a szektor vállalatai a tavaly év második felére kezdtek újra életre kelni az elhúzódó és súlyos oroszországi koronavírus-járvány okozta tetszhalotti állapotból.  A maradék negyven százalék nagyobb része stagnálásról számolt be, csupán a cégek 10–15 százaléka ért el bevételnövekedést.

A Miratorg agráripari vállalat ABC-áruháza Moszkvában 2022. november 10-én.

MTI / EPA / Makszim Sipenkov

Infláció és áruhiány

A kkv-szektorban tevékenykedők szinte kivétel nélkül arról panaszkodnak, hogy jelentősen – 10–100 százalékkal – megugrottak a beszerzési árak, s mivel az inflációt legalább részben be kellett építeni a fogyasztói árakba, csökkent a fizetőképes kereslet. A másik ok az, hogy egyes, importból származó termékek, például a barkácseszközök, szinte teljesen eltűntek. „Sokaknak ugyan sikerült nem hivatalos importból beszerezni a szerszámokat, viszont sok esetben az eszközök garanciapapírok nélkül jutottak be Oroszországba. Ugyancsak hiánycikknek számítanak az európai vegyi anyagok, illetve a betongyártáshoz szükséges adalékanyagok” – nyilatkozta a Vazsnije Isztoriji nevű orosz internetes portálnak az egyik, egyedi bútorokat gyártó és belsőépítészeti munkákat is vállaló szakember. Azt is hozzátette, orosz és kínai eszközökkel és alapanyagokkal próbálják mérsékelni a hiányt, de ezek egyrészt rosszabb minőséget képviselnek, másrészt az európai importhoz szokott vállalkozók nem nagyon ismerik ezeket a termékeket.

Egy nyomdatulajdonos arról számolt be, hogy az invázió kezdete utáni első hónapban nagyon megugrottak az árak, majd májusra nagyjából stabilizálódott a helyzet, mert még kitartottak a tartalék alapanyagok. Viszont amióta monopolhelyzetbe kerültek a kínai cégek, ismét megindult az áremelkedés.

A kkv-szektort az is sújtja, hogy a hatóságok „szélsőséges szervezetnek” minősítették és betiltották Oroszországban a multinacionális közösségi oldalak jelentős részét – köztük a Facebookot, valamint az Instagramot – és ezzel az orosz vállalkozók elestek a reklámokat közlő egyik legfontosabb eszköztől. Ezzel nem csak a vállalkozók jártak rosszul, hanem az Oroszországban is egyre fontosabb szerepet játszó bloggerek és influenszerek is, akik ugyancsak platform nélkül maradtak. Egyértelműnek tűnik, hogy az orosz közösségi odalak – köztük a legnépszerűbb, a Vkontakktye – nem tudta átvenni a reklámhordozói szerepet: a statisztikák szerint alig nőtt ezen oldalak forgalma. Ez már csak azért is így van, mert az influenszerek alapvetően a nyugati termékeket reklámozták az orosz piacon, s a külföldi cégek tömeges távozása után az áruk is eltűntek, és elapadtak a reklámozásra fordított pénzek is.

Egy munkás egy nyomdagépet irányít egy gyárban Podolszk városában, Moszkva mellett

AFP / ALEXANDER NEMENOV

Előtérben a nagyok

A kkv szektor helyzetét az is rontja, hogy az orosz állam szemmel láthatóan nem a GDP húsz százalékát előállító vállalkozók megmentését tartja a legfontosabbnak, hanem a nagyipar, azon belül is a hadiipar életben tartását. Ezért a kedvezményes hitelek és szubvenciók többsége a nagyoknak jut, a kicsiknek pedig jobbára maradnak az infláció miatt megugrott kamatú bankhitelek. Léteznek ugyan a kkv-kat támogató állami programok, ám az ezekre fordított összeg messze nem elég a mintegy 2,5 millió kis- és középvállalkozás kisegítésére.  A vc.ru orosz gazdasági portál elemzése szerint az állami gazdaságpolitika egyik következménye az, hogy a kkv-k megbízhatósága romlik, ezért a nagyvállalatok inkább egymással üzletelnek és elkerülik a kisebb vállalkozókat, ez pedig újabb szöget üt a kkv-k koporsójába.

Dupla válság

„Ez rosszabb, mint a pandémia volt. A világjárvány ugyanis ideiglenes jelenség volt, míg ez a válság sokáig velünk marad. A Covid-járvány idején a krízis oka az volt, hogy az emberek otthon ültek, és emiatt jelentősen csökkent a kereslet. de ahogy elmúlt a pandémia, az emberek újra vásárolni kezdtek, és viszonylag gyors volt a fellendülés. Most viszont az egész gazdaság válságban van, deficites a költségvetés, és zuhannak az adóbevételek” – vélekedett Makszim Mironov orosz közgazdász.

A kkv-szektor válságának egyik következménye, hogy az országból a háború óta távozottak jelentős része éppen innen kerül ki. Legalább százezer IT-szakember költözött külföldre a várható munkanélküliség, illetve a behívók elől, s a lábukkal szavazók nagy része azoknál a nyugati cégeknél kapott állást, amelyeknek korábban Oroszországban dolgoztak.

Szeretettel a Vajdaságból: Pezsgést hoztak a szerb gazdaságba a tömegesen bevándorló oroszok

A háború kitörése óta 200 ezer orosz is megtelepedhetett Szerbiában, átlagosan havonta több száz, de naponta is két számjegyű mennyiségű új orosz cég jött létre az országban, a tendencia pedig emelkedő.

A felmérések szerint a kkv-szektor vállalatainak döntő többsége a válság ellenére sem kívánja beszünteti tevékenységét, és új stratégiák kidolgozásával kíván életben maradni. A cél az, hogy a korábbiaknál olcsóbb termékekkel lépjenek a piacra, és elsősorban az állami költségvetésből élő szervezeteket, illetve egyéni fogyasztókat szolgálják ki. Fontos feladatnak tartják, hogy saját termékeikkel helyettesítsék a távozott külföldi vállalatok árucikkeit, ám ez általában egyértelműen kivitelezhetetlen feladat: nem csak az új Moszkvicsok és Ladák technológiai szintje marad el évtizedekkel a háború előtt Oroszországban is gyártott nyugati járműveké mögött, a telefonok pótlása sem nagyon megy. Jó példa erre az egyik orosz cég „iPhone-gyilkosként” beharangozott készüléke, az AYYA T1-es, amelyből egy év alatt kevesebb mint ezer darabot sikerült rásózni az orosz vásárlókra.