Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Hét év alatt megdupláznák a megújuló energiaforrások részarányát az Európai Unióban: az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács és az Európai Parlament csütörtökön kötött ideiglenes megállapodása alapján 2030-ig a jelenlegi 22-ről 45 százalékra emelnék a megújulók arányát. Felgyorsítanák a megújuló energiaforrások integrációját azokban az ágazatokban is, ahol ez a folyamat lassabban haladt előre. Ilyenek a közlekedés, az ipar, az épületek, valamint a távfűtés és -hűtés.
A megállapodás értelmében a tagállamoknak 2030-ig 14,5 százalékkal kellene csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását a közlekedésben, vagy az ágazat energiafogyasztásában 29 százalékra kellene növelniük a megújuló energiaforrások részarányát.
Az iparra vonatkozóan az egyezség előírja, hogy 1,6 százalékkal kell növelni a megújuló energia felhasználását, továbbá 2030-ra az iparban felhasznált hidrogén 42 százalékának, 2035-re pedig 60 százalékának nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagokból kell származnia.
Napelemből sosem elég
MTI / Varga György
Az épületek esetében 2030-ra legalább 49 százalékos megújulóenergia-részarányra vonatkozó célt határoztak meg.
A megállapodást hatályba lépése előtt mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia.
Az Európai Bizottság üdvözölte a megállapodást az Európai Parlament és a Tanács között a megújuló energiáról szóló uniós irányelv megerősítéséről. „Ez az egyezség egy lépéssel közelebb hozza az EU-t az európai Zöld megállapodás és a REPowerEU célkitűzéseinek megvalósítását célzó Fit for 55 jogszabály kidolgozásához" – közölte a bizottság.
