Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A vártnál nagyobb mértékben mérséklődött márciusban az infláció az euróövezetben éves szinten, tovább távolodva az októberi rekordszinttől – közölte pénteken az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat előzetes adatai szerint 6,9 százalékra csökkent az infláció az euróövezetben, ami a februári 8,5, valamint az októberi, rekordszintű 10,6 százalékhoz képest előrelépésnek számít. Az elemzői várakozások eleinte a márciusi inflációs átlagot 7,1 százalékra várták.
Az euróövezetben 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak márciusban februárhoz képest, amikor kisebb, 0,8 százalékos emelkedést jegyeztek fel. Az éves árindex növekedéséhez a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek drágulása járult hozzá: 15,4 százalék volt az emelkedés a februári 15 százalék után.
A nem energiaipari cikkek drágulása 6,6 százalékra lassult éves szinten a februári 6,8 százalékról, ugyanakkor a szolgáltatásoké 5 százalékra gyorsult márciusban a februári 4,8 százalékról. Az energiaárak 0,9 százalékkal csökkentek tavaly márciussal összevetve, míg februárban még 13,7 százalék volt az éves szintű emelkedés. Az energia, élelmiszerek, alkoholos italok és dohánytermékek nélkül az éves maginfláció 5,7 százalék volt márciusban a februári 5,6 százalék után.
A magyarországi inflációról legutóbb itt írtunk bővebben:
A gazdaság visszaesését, majdnem 20 százalékos inflációt vár erre az évre a GKI
Kételkedik a gazdaságkutató abban, hogy az év végére lecsökkenhet egy számjegyűre az áremelkedés mértéke. Más elemzőknél, a kormánynál, de még az MNB-nél is borúsabb képet fest a magyar gazdaság helyzetéről a GKI Gazdaságkutató most kiadott negyedéves prognózisa: úgy látják, hogy a GDP 2023-ban fél százalékkal visszaeshet - a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol, a jegybank 0-1,5 százalékossal.
