Más elemzőknél, a kormánynál, de még az MNB-nél is borúsabb képet fest a magyar gazdaság helyzetéről a GKI Gazdaságkutató most kiadott negyedéves prognózisa: úgy látják, hogy a GDP 2023-ban fél százalékkal visszaeshet - a kormány 1,5 százalékos növekedéssel számol, a jegybank 0-1,5 százalékossal. Mint a GKI közleményében írja: pesszimizmusukat az a feltételezés indokolja, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik – emiatt az infláció lassítása és az EU-pénzek megszerzése is késedelmet szenvedhet, ami tetézi a külső bizonytalanságok és a politikai elszigetelődés miatt így is rossz helyzetet.

Ami a világgazdaságot illeti, „a legjobb esetben is befagyott konfliktusként” látják az orosz-ukrán háború helyzetét az év végére, nem elmélyülő energiaválsággal ugyan, de szerintük az energiaárak emelkednek a 2023 eleji szinthez képest, és erősödhet a protekcionizmus is a világban, míg a továbbra is szigorú monetáris és fiskális politika lassíthatja a gazdasági növekedést. Nem számolnak azonban szélesedő pénzügyi válsággal.

A magyar gazdaságpolitikánál továbbra is maradnak az ellentmondások: „az egyszerre nyomott fék- és gázpedál”, vagyis az egyensúlyjavító és az élénkítő irányvonal küzdelme „a jövő folytatódó felélésében (az egészségügy, az oktatás, az innováció elhanyagolásában), a gazdasági egyensúly feszültségeit nagyrészt levezető infláció viszonylag magasan ragadásában ölt testet” – írják.

A gazdaság helyzetét befolyásoló tényezők közül a gazdasági várakozások némi javulást mutatnak, a fogyasztás azonban továbbra is csökken – a tavalyi 6 százalékos bővülés után 3 százalékos visszaeséssel számolnak. Csökkenhet a beruházási ráta is, de még mindig 27-28 százalékos maradhat GDP-arányosan, ami az egyik legmagasabb az EU-ban, köszönhetően a nagy céges beruházásoknak. Így 2023-ban a magyar gazdaság kényszerűen exportvezérelt pályán halad, a belföldi felhasználás, ezen belül a fogyasztás és az állóeszköz-felhalmozás is visszaesik – áll az összefoglalóban, amelyben kiemelik, a legdinamikusabb ágazat a mezőgazdaság lehet, ahol négy év visszaesés után jöhet némi visszapattanás. Összességében az export minimális, 2 százalékos növekedését és az import csökkenését vetítik előre.

A munkanélküliségnél a 2022-ben 3,6 százalékos arány növekedését, 4,2 százalékos rátát prognosztizálnak, hozzátéve, teljesen irreális az a kormányzati terv, hogy félmillió fővel növekedjen a foglalkoztatás.

A 2023. évi költségvetés a GKI szerint számos feszültséget tartalmaz. A bevételi előirányzat teljesítése a tervezettnél gyorsabb inflációt feltételez, ami a kiadási oldalon a már „betervezett” gondok vészes felerősödéséhez, kezelésük esetén elkerülhetetlen többlet-kifizetésekhez vezethet. Kérdéses az EU-transzferek beérkezésének mértéke és időpontja. Ezért a GKI a tervezett 3,9%-nál magasabb, 4,7% körüli hiányt valószínűsít. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, a tavalyi 72,9% után idén 70% körüli arány várható.

Ami az inflációt illeti, a GKI úgy számol, hogy a tavalyi átlagosan 14,5 százalékos szint 19 százalékra nőhet. Ez az MNB becslésének a felső határán van (a jegybank 15-19,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel kalkulál), a gazdaságkutató egyben kételkedik abban is, hogy az év végére elérhető az egy számjegyű infláció.

Ha így megy tovább, nem teljesül Orbán ígérete, hogy év végére egy számjegyű lesz az infláció

Nem lehetetlen az egy számjegyű infláció 2023 végén, ha a nemzetközi energia- és élelmiszerárak tovább csillapodnak, kitart az MNB szigora, és a kormány is felhagy a költekezéssel. Az utóbbi azonban aligha valószínű.

Képünk illusztráció