„Magyarországon tavaly duplájára nőtt a levegő-víz hőszivattyúk értékesítése, ez a becslések szerint mintegy 15 ezer készüléket jelent, a legnépszerűbbek a levegő-levegő hőszivattyúk, azaz hűtő-fűtő split klímák” – mondta a Magyar Hőszivattyú Szövetség konferenciájának nyitóelőadásában Kiss Pál, a szövetség elnöke. Itthon mintegy 50 vállalat foglalkozik hőszivattyúk importjával, de több magyar cégnél is zajlanak technológiai fejlesztések.

A cél a havi rezsiköltség minimalizálása

A növekedés egyik mozgatórugója az, hogy „a lakosság egyre tudatosabb, és a fő motivációja az otthonaik felújításánál, azon belül a fűtéskorszerűsítésnél a havi rezsiköltség minimalizálása" – mondta el Boldizsár Ildikó Liza, a Rezsinullázó Kft. ügyvezetője a hőszivattyús beruházások megvalósításáráról szóló panelbeszélgetésen. Hozzátette, hogy „nagy a hangsúly azon, hogy megvalósítható legyen a projekt és értelme is legyen megvalósítani." Ugyanis például egy levegő-víz hőszivattyús technológiát nem feltétlen célszerű minden lakóépületben alkalmazni: az első lépés az, hogy megvizsgáljuk az épület energiahatékonyságát, a szigetelést, nyílászárókat, hőleadókat, és ez alapján szükséges megtervezni a felújítást.

Portalanítással, takarítással, de egy kis ecettel is sokat spórolhatunk a rezsiszámlán

Az energiafelhasználásunkat leginkább mélyfelújítással csökkenthetjük, de a háztartási rendszereink megfelelő kiválasztásával és rendszeres karbantartása is sokat segíthet.

Ráadásul Magyarországon jelentős potenciálja van a hőszivattyúknak, hiszen még mindig közel 3 millió gázkonvektor üzemel az országban, amely nem a leghatékonyabb fűtési megoldás, és kiemelkedően magas a károsanyag-kibocsátása is. A hőszivattyúk telepítésénél az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy

a piacon ma jelentős szakemberhiány tapasztalható.

A szakemberek képzése nemcsak a telepítés, de a karbantartás miatt is fontos – tette hozzá Kiss Pál.

„Bármilyen fűtés-hűtés technológiai változtatást tervezünk, a hőszivattyú elmaradhatatlan kellék, csak a technológia használatának a mértéke kérdéses” – vélte Győri Gyula, a CPI Facility Management Kft. létesítmények üzemeltetésével foglalkozó cég igazgatója a hőszivattyú technológia alkalmazását érintő kihívásokról és előnyökről szóló panelbeszélgetésen.

Szerinte a legjobb fűtési-hűtési megoldás a gáz kombinálása a hőszivattyúval, ugyanis bár a gázzal történő fűtés a leginkább költséghatékony, az épület a környezetre gyakorolt hatása a hőszivattyús technológiának kedvezőbb, méghozzá 50 százalékkal, ami fontos szempont, hiszen a nagyobb cégek egy-egy hosszú távú bérleti szerződés megkötésekor elvárják azt, hogy minél kisebb legyen az épület karbonlábnyoma.

Van támogatás is

2030-ig három kiemelt programra fókuszál a minisztérium – mondta el Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Ezek:

• földgázigény csökkentése az energiamixben,
• alternatív energiaforrások (alternatív földgázforrások, biogáz, biomassza, hulladék és hidrogén) arányának növelése az energiamixben,
• növekvő villamosenergia és rugalmassági igény kiszolgálása, piacszervezés, reguláció, új termelési, tárolási kapacitások és infrastruktúrafejlesztés révén.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az RFF2-ben lesznek támogatási konstrukciók, amelyek a hálózatfejlesztést (villamos energia, földgáz- és kőolajhálózat), energiaszuverenitás növelését, és a vállalkozások energetikai beruházásait célozzák meg:

• ipari parkok energetikai célú zöldítése (200 milliárd forintos támogatási kerettel rendelkező pályázat),
• zöldgazdaság gyártókapacitásainak növelése, kivitelezői körben a szakképzés, a zöld technológiákkal kapcsolatos tudás növelése,
• zöld technológiák alkalmazása (45 milliárd forintos forrással),
• a vállalkozások energia hatékonysági pályázata (100 milliárd forintos nyitó összegű forrással).

Szolnoki Pálma, a BME Zéró Karbon Központ főmunkatársa szerint szektortól függetlenül a hőszivattyús rendszer a dekarbonizációs átmenet alapeszköze lesz: miután „a beépített megújuló kapacitás rohamléptekkel növekszik, szükség van az elosztói hálózatban egy magas szintű rugalmasságra, ami az európai szabályozásban is érezhető.”

Ercsey Tamás a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének elnöke szerint a rugalmas rendelkezésre állás a lakosságot is érinti: „az önszerveződés a legfontosabb, konkrétabban az energiaközösségek." Példaként az olyan lokális, alulról jövő kezdeményezéseket említi, mint egy-egy társasház és ipari park kooperációja. Ehhez Ercsey Tamás szerint a közeljövőben biztosan állnak majd rendelkezésre támogatáspolitikai eszközök. Majd, amikor ezek már széles körben létrejöttek, és a gyakorlatban hasznosítaniuk kell a rugalmasságot, ebben lesznek segítségre az aggregátorok.

Ercsey Tamás hozzátette, az járulna még hozzá az energiaközösségek népszerűségéhez a lakosság körében, ha a régi, statikus intézmények átalakulnának:

átalakulna az éves szaldó, megváltozna a H-tarifa intézménye és kikopna a vezérelt fogyasztó intézménye is.