Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
25 bázispontos kamatemelést hajtott végre az Európai Központi Bank (EKB), az irányadó ráta így 3,25 százalékra emelkedett. A szigorítás jegyében ezen túl júliustól nem fogja újra befektetni az eszközvásárlási programjának lejáró eszközeiből származó pénzt – írja a Reuters. Más szóval az EKB elkezdni leépíteni a mérlegét, illetve pénzt von ki a gazdaságból.
Az EKB tavaly július óta összesen 375 bázispontos kamatemelést hajtott végre, ez történetének legmeredekebb kamatemelési ciklusa. A 25 bázispontos emelés lassításnak tekinthető, a megelőző három alkalommal egyenként 50 bázisponttal emeltek a kamatokon.
A központi bank kormányzótanácsa nem adott konkrét iránymutatást a jövőre nézve, „adatvezérelt megközelítést” fognak alkalmazni a „szigorítás szükséges szintjének és időtartamának megállapítása során”.
A mostani 25 bázispontos emelés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Az eurózóna gazdasága alig nőtt az előző negyedévben, a bankok pedig szigorítják hitelkihelyezési feltételeiket – ha az EKB túl nagyot szigorít, azt a gazdasági növekedés sínyli meg.
Az infláció az eurózónában már tavaly november óta lassul, márciusban ez a folyamat megtorpant, áprilisban 7 százalék volt. Igaz, az alapvető inflációs folyamatokat jobban megragadó maginfláció még csak most látszik tetőzni 6 százalék alatt.
Magyarországon az infláció 25 százalék fölött tetőzik, az irányadó kamat 18 százalék, az alapkamat 13 százalék. A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa május végi ülésén dönthet a kamatcsökkentés elkezdéséről. Ez első körben a 18 százalékos irányadó kamat fokozatos, lassú csökkentését jelenti az alapkamat szintjéhez.
