Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A tavaszi fagyok miatt a szokásosnál 40-50 százalékkal kevesebb cseresznye terem idén a tavaszi fagyok miatt, ráadásul az elmúlt hetek nagy esőzései miatt sok érett gyümölcs megrepedezett – írta közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
A Dunántúlon és a Duna-Tisza-közén nagyobb fagykárok keletkeztek, de keleten és délen sem ideális a helyzet a NAK szerint.
A kamara ezért a nemesítés, a fajtakísérletek és a kataszteri rendszer újraélesztésére kéri a kormányt, valamint arra, hogy a fóliával fedett hálóra – ami az eső ellen véd – adjon állami támogatást.
A hazai gyümölcsnemesítési szakma leépült, a fiatalok számára nem nyújt perspektívát, nagy részük elhagyta a pályát – fogalmaztak. Azt is hozzátették: a magyar gazdák alapvetően arra kényszerültek, hogy külföldi, főleg mediterrán fajtákat hozzanak be. Azonban mára annyira megváltozott az időjárás, hogy nemcsak a meleg teleket, hanem az akár tíz napon belül jelentkező +15 és -10 Celsius-fok közti különbségeket is bírniuk kellene a fajtáknak, de a jelenleg általánosan alkalmazottak arra nem képesek.
A magyar mezőgazdaságban az elmúlt években az aszály okozott gondot, különösen tavaly, akkor egészen katasztrofális volt a szektor teljesítménye. Idén legalább rendesen esik az eső, ez is segíthet abban, hogy az agrárszektor felfelé húzza a teljes gazdaságunkat, és talán épp emiatt úszhatjuk meg az év végére a recessziót. A gyümölcstermesztőket azonban a tavaszi fagy így is nehéz helyzetbe hozta.
