Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Azt még csak-csak meg lehetett magyarázni, hogy miközben sorra érkeznek a rossz hírek, egy nagyon jó növekedési adat jött ki nemrég a magyar gazdaságtól – a GDP az idei második negyedévben 6,5 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ennél sokkal furcsább első ránézésre az, hogy a beruházásokból is egyre több lett, 7,8 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Azt mutatná ez, hogy minden pesszimizmusra rácáfolva van még erő a magyar gazdaságban? Vagy most szólt egy utolsó nagyot a gazdaságunk, mielőtt jönnek a nagyon rossz idők?
Néhány pozitívum van, de összességében kifogyott a lendület a gazdaságból – mondta kérdésünkre Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Egy-egy alszektor akad, ahol még van erő, ilyen például a villamosgép-gyártás, amelyben most komoly beruházások voltak, van jövője a hadiiparnak is, azonban a kevés pozitívumot a negatívumok gyorsan kioltják.
Németh Dávid
Reviczky Zsolt
Sorra fulladnak ki azok a hatások, amelyek miatt eddig pöröghetett a gazdaságunk – magyarázta a szakértő. A pénzt, amit 2021 végén, 2022 elején kiszórt a kormány, elköltötték, a korábbi alacsony kamatkörnyezetnek vége, és a támogatott hitelek sem tudják már úgy hajtani a gazdaságot, mint eddig. A gazdaságunk belső szerkezete kezd kifulladni, a költségvetési oldalról pedig érdemi plusztámogatást nehéz várni, amikor minden erő az ársokk tompítására megy el – tette hozzá. Érdemi segítséget az tudna hozni, ha érkeznének az EU-források.
Eközben a külső piacok helyzete sem túl jó, azaz onnan sem várhatunk nagy segítséget. Nyugaton sok hasonló probléma van a gazdaságban, mint itt, az egyetlen pozitívum az, hogy az eurózóna kamata még mindig alacsony.
Nézzük mindezt részletesebben! A GDP-növekedés és a beruházások megugrása mögött nagyon leegyszerűsítve három fontos ok áll:
- a szabadidős programok újraindultak tavaly óta,
- a kormány rengeteg pénzt szórt az emberek közé,
- az ipar számára pedig az orosz–ukrán háború csak drágulást hozott, leállásokat nem.
A KSH úgy számol, hogy a 6,5 százalékos GDP-növekedésből 5,7 százalékpontot a szolgáltató szektor hozott, főleg a szabadidőhöz köthető része és a kereskedelem. Röviden:
az osztogatás miatt volt pénz, az újranyitásnak köszönhetően pedig lett hol elkölteni ezt. És nem valószínű, hogy a két összetevő bármelyike így maradna hosszabb távon.
A kereskedelemben már most látszanak a rossz jelek. A tavaly ilyenkorihoz képest még mindig nő a forgalom – akkor is, ha nem az infláció miatt megugrott összértékkel, hanem a mennyiséggel számolunk –, de amíg télen és tavasszal szinte minden bolttípusban növekedést mértek, most már csak a benzinvásárlások húzzák pozitívba a mérleget. Vagyis az év elején még elköltötték az ablakon hirtelen beesett pénzt, majd a nyáron a benzinen kívül mindenen elkezdett spórolni az ország, még az ételeken is.
AFP / ATTILA KISBENEDEK
A pénzszórás következményei megmutatkoznak a beruházási számokon is, a KSH is „a háztartások erőteljes aktivitásával” magyarázza ennek a növekedését. Ennek a csúcsa az, hogy az ingatlanos beruházásoknál 18,7 százalékos növekedés volt, vagyis sokan kezdtek építkezni, felújítani. A cégek közül sokan – például a boltláncok vagy épp a járműgyártók, hogy a gazdaságunk két nagyon fontos ágazatát említsük – már visszafogták a beruházásaikat.
Az ingatlanpiacra Németh Dávid is külön kitért. Mint mondta, most valóban elképzelhető, hogy lesz egy felújítási, szigetelési, energiahatékonysági hullám, nemcsak a korábbi támogatások, hanem a magasabb rezsitől való félelem miatt is. Csakhogy nem érdemes ettől várni azt, hogy kirántja a bajból a gazdaságot: az egyre drágább új ingatlanok és a rossz energiahatékonyságú régiek iránti kereslet is csökkenhet. Az albérletpiacon is vannak aggasztó jelek, ami nem is csoda, ha egyszer kevesebb pénzük marad az embereknek, nem lehet fenntartani az áremelések korábbi ütemét.
A szabadidőhöz kapcsolódó szolgáltatásoknál pedig bárkinek, aki még emlékszik 2021-re, könnyedén eszébe juthat a bázishatás: tavaly a vendéglátóhelyek teraszai április végén nyithattak ki, a szálláshelyeken májustól fogadhattak vendégeket komolyabb korlátozások nélkül, színházi előadások, mozik, koncertek is csak a tavasz végétől, nyár elejétől voltak, szóval ahhoz képest, ami akkor volt, nem nehéz nagy növekedést elérni. Természetes, hogy ez a bázishatás hamar ki fog futni, ha esetleg a harmadik negyedéves számokon látunk is majd valamit még belőle, az év végére már eltűnik majd, hiszen aki komolyan vette a járványt, az 2021 utolsó hónapjaira már rég megkapta az oltásait, nyugodtan csinálhatott, amit csak akart.
De nem szabad ennyivel elintézni a választ. A szolgáltató szektor magára találásában ugyanis annak is komoly szerepe van, hogy a külföldiek lassan, de biztosan visszatérnek, a legfrissebb adat szerint például júliusban több, mint kétszer annyian jöttek, mint tavaly olyankor (pedig már 2021 nyarán sem voltak utazási korlátozások), viszont még mindig havi 500-700 ezerrel kevesebben, mint a járvány előtt, vagyis van növekedési potenciál. Az pedig, hogy itt vannak, nemcsak a turizmust löki meg, hanem minden szektort, amire a pénzüket költik. Lehet persze, hogy az ő otthoni gazdasági gondjaik miatt többen fognak a nyaraláson spórolni, de olyan összeomlást a külföldiek érkezésében, mint amit az előző két évben láttunk, csak egy újabb Covid-lezárás kaliberű esemény hozna el. Ha pedig az megtörténne, akkor a cikk többi részét nem is kellene elolvasni, a gazdaság összeomlana a turizmustól függetlenül is.
Túry Gergely
Összességében Németh Dávid szerint a most is tartó harmadik negyedév „még nem lesz nagyon-nagyon rossz”, a negyedik viszont már az lehet. Az április-júniushoz viszonyítva július-szeptemberben stagnálás körüli GDP-változás jöhet, október-decemberben viszont a visszaesés sem kizárt. Ez persze még mindig azt fogja jelenteni, hogy 2021-hez viszonyítva egy érdemi GDP-növekedés fog látszani a számokban idén. 2023-ra a K&H elemzése most még 1 százalék körüli növekedést jelez előre, de a kockázatok lefelé mutatóak, kevésbé szakmaian megfogalmazva
„benne van a pakliban a 2023-as recesszió”.
Az EU-pénzek érkezése mellett még egy olyan része van a gazdaságnak Németh szerint, ahonnan kicsit váratlan segítség érkezhet: a mezőgazdaság. Épp azért, mert az idei év tragikus volt – a KSH szerint a hozzáadott értéke idén 35,5 százalékkal zuhant vissza, csak ez 1,1 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedést –, ha 2023 csak egy átlagos év lesz az agráriumban, már az akkora bázishatást fog jelenteni, hogy komolyan megtolhatja a növekedést. Vagyis oda sikerült eljutnunk, hogy
arra kell alapoznunk a makrogazdasági előrejelzéseket, mire megy a kormány az EU-val, és elég eső esik-e jövő nyárig.
