Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A május második felében végzett reprezentatív felmérés szerint a magyar felnőtt (18-79 év közötti) lakosság 27 százaléka arról számolt be, hogy az elmúlt hat hónap alatt 1-10 százalék között nőtt a jövedelme - írja a G7.
Mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ebben az időszakban közel 8 százalékos volt az infláció, ez azt jelenti, hogy a lakosságnak ez a 27 százaléka érezheti úgy, hogy körülbelül megtartotta az anyagi helyzetét, vagy csak kis mértékben romlott a helyzete.
Az eredmények szerint a lakosság 14 százaléka 10 százaléknál nagyobb jövedelem emelkedést jelzett, vagyis ők a 8 százalékos infláció ellenére is jobban érezhetik magukat, reálértékben is több pénzből élhetnek, mint fél éve.
A havi 400 ezer forintnál magasabb jövedelmű háztartásokban, illetve a 300 ezer forintnál nagyobb jövedelmű válaszadóknál az átlagos 3-nak a duplája, vagyis 6 százalék azok aránya, akik 20 százaléknál is többel tudták gyarapítani a havi bevételeiket. Míg ennek a szűk felső rétegnek az anyagi pozíciója javult, a stagnálókhoz képest másik oldalon lévőknél nagyarányú lemorzsolódás látszik. A válaszadók 40 százaléka ugyanis azt mondta, hogy nem változott a jövedelme. Ők tehát körülbelül 8 százalékos reálérték csökkenésben vannak hat hónap alatt. A legnagyobb életkori csoportot ezen belül a 45-59 éves korosztály alkotja.
A válaszadók 18 százaléka viszont már egyértelműen leszakadóban van, nekik csökkent a jövedelmük. Ennek a csoportnak a leginkább jellemző adatai: 39 százalékuk a 30-44 éves korosztályba tartozik, 32 százalékban szakmunkás végzettségűek, 37 százalékban teljes munkaidős munkavállalók, és 23 százalékban az Észak-Alföld régióban laknak - írja a G7.
