Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Engedély nélküli stégek, szaletlik, a telekhatáron túl, a tó felé nyújtózkodó kerítések, markolóval házhoz vitt tóvíz – évek óta zajlanak az illegális mederfoglalások és szabálytalanságok a Balaton-parton. Az önkormányzatok tehetetlenek, a hatóságok pedig széttárják a kezüket, de úgy tűnik, valami végre történni fog. Videoriport.
Pár hete valaki a telke határáig vezette be a Balatont Zánkán, de előtte lekerítette az érintett önkormányzati tulajdonú telket, nyomoz is a rendőrség. Ez a példa azonban, bármennyire extrém, nem egyedi: Balatonfenyvesen három éve több tucatnyi hasonló vélhető visszaélést talált az önkormányzat, be is jelentették a hatóságnál, csak épp nem érte el az illetékesek ingerküszöbét. Pedig Lombár Gábor, a Balaton Szövetség elnöke, balatonfenyvesi polgármester szerint lépni kellene az ügyben, hiszen életteret kellene hagyni a tónak is:
A zánkai ügyben ugyan az önkormányzat feljelentése után a rendőrség nyomozást indított, de a Veszprém Vármegyei Kormányhivatalnál hiába tett bejelentést a polgármester, a hivatal szerint, mivel a beavatkozás nem érintett sem védett természeti területet, sem a tómedret (holott azt a talaj kimarkolásával gyakorlatilag megnövelte az elkövető) hatáskör hiányában nincs intézkedési lehetőségük.
Nem tud mit kezdeni a kormányhivatal a zánkai Balaton-part felszámolásával
Helyszíni szemlét tartottak, de azt mondják, nincs hatáskörük intézkedni.
A balatonfenyvesi ügyben az önkormányzat jelzése nyomán a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság – mint vízügyi hatóság – is vizsgálódott, megkeresésünkre csak e-mailben válaszoltak, mint írták, a településen 2021-ben 36 helyen tartottak helyszíni szemlét és GPS-műszeres felmérést, amely során
azonnali hatósági intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.
Frissítés: A katasztrófavédelem hétfőn reagált visszakérdezésünkre, hogy a fenti megállapítás pontosan mint jelent, mint írták: "azonnali hatósági intézkedést igényelne, amennyiben környezetre káros állapotot, vagy vizeket veszélyeztető tevékenység fennállását tapasztalná, ilyen körülmény azonban nem merült fel. "
A katasztrófavédelem azt is jelezte, hogy már folyamatban van a Balaton új szabályozási partvonalának meghatározása.
A polgármester ugyanakkor videónkban utalt arra, hogy a hatályos jogszabályok alapján kellene eljárni. Ez pedig a 83/2014. (III. 14.) kormányrendelet, illetve a vízgazdálkodásról szóló törvény. A jogszabályok kitérnek arra például, hogy milyen tevékenységet lehet végezni és milyen korlátozások érvényesek a zánkai és balatonfenyvesi példákban is szereplő parti sávon, amely a kizárólagosan állami tulajdonú tavak – mint amilyen a Balaton is – partvonalától számított 6 méterig terjed:
Ha valaki ezt a területet jogellenesen használja, vagy hasznosítja (például lekeríti, vagy ráépít), illetve a part állagát és a mederfenntartási munkákat jogellenesen akadályozza, a jogszabály értelmében köteles megszüntetni ezt vagy befejezni a szabályellenes tevékenységet, és “helyreállítani a jogszabályi állapotot”, amire a fenntartó fel is szólíthatja. Ha az érintett ennek nem tesz határidőre eleget, akkor hatósági eljárás indul.
Frissítés 2.: A katasztrófavédelmet arról is megkérdeztük, történt-e intézkedés a fenti jogszabály alapján, hétfői válaszukban erre nem tértek ki, hanem azt írták, hogy "Jelenleg a felmérési eredmények figyelembevételével a jogszabály előkészítése zajlik".
Jön a balatoni főépítész és az egyszerű de szigorú szabályok
A kormányzat eközben már dolgozik azon, hogy megnyugtató módon rendezze a Balaton és térsége ügyét, és úgy tűnik, az ehhez hasonló szabálytalan mederhasználatra is kitérnek majd. A tervekről a napokban beszélt egy Portfolio-konferencián, illetve az InfoRádiónak is Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész.
Szavai alapján a készülőfélben lévő Magyar Építészetről szóló törvényben külön kitérnek majd a legnagyobb hazai tóra és térségére, beleértve a a vízparti szabályozási tervet, valamint a településfejlesztési tervet, és
az egyik fontos cél, hogy minél inkább körüljárható legyen a Balaton.
A kormányzati szándék szerint “leegyszerűsített, de szigorú” szabályozás jöhet, aminek értelmében:
létrehoznak egy balatoni főépítészi és egy főtájépítészi posztot,
A törvény talán még a nyár elején vagy legkésőbb ősszel kerülhet a parlament elé, és az államtitkár reményei szerint jövő év elején már akár életbe is léphet.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.