Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
4 millió 745 ezer magyar dolgozott idén júliusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 21 ezerrel kevesebb embert jelent, mint a júniusi rekordadat, de 32 ezerrel többet, mint egy évvel korábban.
Három havi átlagban, május és július között 22 ezerrel többen dolgoztak a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon, mint egy éve. Külföldre dolgozni 14 ezerrel többen jártak át (ők nem a kivándoroltak, hanem az ingázók, akik Magyarországon élnek), közmunkán pedig 7 ezerrel kevesebben vannak.
Az, hogy a foglalkoztatottság ennyivel csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 0,1 százalékponttal 3,9 százalékosra nőtt, nem tűnik trendfordulónak vagy olyan jelenségnek, ami egy komolyabb problémát vetítene előre – véli Virovácz Péter, az ING elemzője. Szerinte a változás mögött az állhat, hogy többen vonultak nyugdíjba most. És persze az is, hogy a júniusi szám az idénymunka miatt lehetett magasabb, mint bármikor máskor, ez az egész nyáron meg szokta dobni a foglalkoztatottságot.
Arra is felhívta viszont a figyelmet, hogy az inaktívok száma (vagyis akik nem dolgoznak, de nem is jelentkeztek be munkanélkülinek) egy hónap alatt 13,5 ezer fővel nőtt. Most még a magas infláció miatt sok korábban inaktív ember dolgozik, de ahogy visszatér majd alacsonyabb szintre az infláció, többen közülük lemorzsolódhatnak. A cégek pedig további nehézségekkel találhatják szembe magukat az elemző szerint, akkora a munkaerőhiány, hogy mindent meg kell tenniük a munkaerő megtartásáért, az állomány bővítése pedig meglehetősen nehéz.
