Hszi Csin-ping elnök most először mulaszt el egy G20-csúcsot, még a pandémia idején is személyesen vett azokon részt – videókapcsolatban. Most a kínai külügy jelezte, hogy a miniszterelnök megy Indiába a G20-csúcsra az államfő helyett, de nem indokolta meg a döntést. Kína és India határán rendszeresek a konfliktusok – ez lehet az egyik oka Hszi Csin-ping távolmaradásának. A másik pedig az, hogy nemrég az Egyesült Államok és India stratégiai szövetséget kötött egymással, amikor Narendra Modi miniszterelnök Washingtonban járt. Pekingben úgy értékelik ezt a szövetséget, mint amelyik Kína ellen irányul.

„Elszomorít a kínai döntés, de mindenképp találkozni fogunk a kínai elnökkel az ősz folyamán“ – mondta Joe Biden amerikai elnök, aki múlt ősszel épp egy G20-csúcson cserélt eszmét Hszivel. Azután Pekingbe látogatott a CIA igazgatója, William Burns. A titkos látogatást követően Biden elnök a G7-csúcstalálkozón Jokohamában úgy nyilatkozott, hogy „megindult az olvadás az USA és Kína kapcsolataiban.” Ezután Pekingbe látogatott Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter. Legutóbb pedig a kereskedelmi miniszter tárgyalt a kínai fővárosban. Áttörés nem történt, de a kapcsolatok romlásának folyamata leállt.

Kína abban bízik, hogy a G20-csúcs fellendíti a világgazdaságot. Erről ír a pekingi China Daily, hogy megindokolja: miért a miniszterelnök képviseli Kínát és nem az államfő, ahogy ez eddig megszokott volt. A globális GDP 85%-át, a világkereskedelem 75%-át adják a G20-államok, amelyek 19 országot jelentenek, amelyek mellett az Európai Unió is tag. A csúcstalálkozó kétoldalú eszmecserékre ad alkalmat, amelyek enyhíthetik a feszültséget a G20-államok között. Vlagyimir Putyin elnök nem vesz részt ezeken a találkozókon az ukrajnai háború kezdete óta, miután háborús bűnösnek nyilvánították, és emiatt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben vele szemben. Szergej Lavrov külügyminiszter helyettesíti őt.

Hogyan találkozhat az USA és Kína elnöke?

Novemberben csúcstalálkozót rendez San Franciscóban az APEC, az ázsiai és csendes óceáni államok szervezete. Erre készül Joe Biden és Hszi Csin-ping, hogy tisztázza az Egyesült Államok és Kína még mindig meglehetősen feszült kapcsolatait. 2021-ben a demokrata adminisztráció az USA stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ezt követően felerősödött az a kereskedelmi háború, amelyet még Trump elnök indított el a kínaiak ellen.

A kereskedelmi háború következtében csökkenésnek indult a két nagyhatalom áruforgalma: az első félévben 14,5%-os volt a visszaesés. Kína washingtoni nagykövete emiatt az amerikai szankciókat hibáztatta.

Gina Raimondo, az USA kereskedelmi minisztere Pekingben megerősítette a Biden-kormányzat álláspontját: nem törlik el a szankciókat, mert a nemzetbiztonság nem képezheti vita tárgyát – emlékeztet a CNBC gazdasági televízió a kereskedelmi háborúra az Egyesült Államok és Kína között.