Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az egész Európai Unió legnagyobb inflációja maradt a magyar: augusztusban az unió árai átlagosan 5,9 százalékkal voltak nagyobbak, mint egy éve ilyenkor, eközben Magyarországon 14,2 százalékos volt a drágulás az Eurostat friss adatai szerint.
A mostani adatot azért várhattuk különösen nagy figyelemmel, mert most látszik az először, mennyire sokat jelent a rezsicsökkentés kiesése a bázishatásból. Emlékezetes, a rezsicsökkentést tavaly augusztusban szigorították (a hatósági árak rendszere maradt, ám az úgynevezett átlagfogyasztás felett az áramdíj a kétszeresére, a földgáz ára a hétszeresére nőtt), vagyis amikor azt nézzük, mennyit változtak az árak 12 hónap alatt, akkor innentől kezdve viszonyítunk a nagyobb rezsi időszakához.
De itt van egy csavar: az Eurostat minden költést akkor számol el, amikor egy áru a vásárlóhoz került, a KSH viszont akkor, amikor a pénzt kifizették érte. Azaz mivel az augusztusban használt gázért és áramért szeptemberben fizettük be a számlákat, az Eurostatnál már az augusztusi inflációs mutatón látszik a változás, a KSH-nál viszont csak a szeptemberin fog. Ez a módszertani különbség normál esetben legfeljebb egy ezrelékpontos különbségeket szokott okozni a KSH és az Eurostat adata között, most viszont 2,2 százalékpontosat: a KSH 16,4 százalékos inflációt hozott ki augusztusra.
Azért a módszertani különbség egy dolgon nem változtat, a magyar infláció így is sokkal magasabb, mint bárhol máshol. Mostanra az egész EU-ban két ország maradt, ahol nem sikerült levinni az inflációt 10 százalék alá, a másik rajtunk kívül Csehország, ahol 10,1 százalékos most a mutató.
A visegrádi országok inflációja egyébként is már hónapok óta az EU négy legnagyobbja, de még ezen belül is külön kategóriát jelent Magyarországé.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Németország áll rosszabbul, ott az uniós átlag fölötti, 6,4 százalékos az infláció. A 27 ország közül 11-ben már 5 százalék alá süllyedt a mutató, és nyolc olyan tagállam van, ahol már 4 százalék alá is sikerült levinni. Ez azért egy fontos határ, mert a Magyar Nemzeti Bank hivatalos célkitűzése is az, hogy 4 százalék alatt maradjon a magyar infláció, ott, ahol 2021 márciusa óta egyszer sem járt.
Azt a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorral mindenki kiszámolhatja a saját vásárlási szokásai alapján, hogy az ő saját inflációja mekkora.
HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
A magyar háztartási energia árai 7,8 százalékkal alacsonyabbak az Eurostat szerint, mint egy éve ilyenkor. A rezsicsökkentés elengedése tavaly rögtön egy óriási ugrást okozott az árakban, és az ősz folyamán még tovább is nőtt, azóta viszont folyamatosan csökkent a rezsi, ahogy egyre többen spórolnak az energiával, és az első pánik is lecsengett.
Az élelmiszerinfláció változatlanul Magyarországon a legnagyobb az egész EU-ban: nálunk 17,1 százalékkal drágábbak átlagosan ezek a termékek, mint tavaly augusztusban voltak, a második legrosszabbul álló Szlovákia mutatója 13,6 százalékos, az EU-átlag pedig 10,6 százalék.
