Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Összesen 27 millió forintnyi bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a négy hazai bankra, miután 16 banknál ellenőrizték a lakossági előtörlesztésekhez kapcsolódó hitelintézeti gyakorlatot, ami során
a fogyasztók széles körét érintő, jelentős hiányosságokat tártak fel.
A bírságokkal érintett bankok:
- Erste Bank Hungary Zrt. (két bírságot is kapott),
- MBH Bank Nyrt.,
- Takarékbank Zrt.,
- Takarékbank Jelzálogbank Nyrt.
Az MNB erről szóló közleményében emlékeztetett, hogy ha egy hitelt felvevő ember szeretne előtörleszteni, és ezt jelzi a bank felé, akkor a banknak 5 munkanapon belül a rendelkezésére kell bocsátania az előtörlesztésre vonatkozó információkat, és ugyancsak 5 munkanapon belül el kell számolnia a hozzá beérkezett előtörlesztési összeget.
Az ellenőrzés során csak két pénzintézetnél nem találtak hiányosságot, a többinél viszont kisebb-nagyobb mértékű jogszabálysértést állapítottak meg, egyes bankok például
- időben korlátozták az előtörlesztési lehetőséget, mivel ennek bejelentését csak bizonyos időszakban fogadták, például a tárgyhó 1. napja és az aktuális törlesztési határnap között, vagy legalább 5-30 nappal előre be kellett jelenteni az ilyen szándékot,
- egyáltalán nem nyújtottak előzetes tájékoztatást az előtörlesztés feltételeiről – például a fedezetlen hiteleknél (áruhitel, személyi kölcsön) –, illetve csak késve, az előtörlesztési szándék bejelentését követő 5 munkanapon túl tették meg ezt,
- a befizetett előtörlesztéseket sokszor nem számolták el 5 munkanapon belül,
- korlátozták az ügyfelek előtörlesztési jogát, például csak a kölcsön esedékességének napján számolták el a befizetést,
- kiegészítő adminisztratív nyilatkozat kötötték az előtörlesztés végrehajtását,
- nem adtak mindenkinek csekket az előtörlesztéshez.
Ezen kívül nem adtak megfelelő tájékoztatást az előtörlesztés feltételeiről, így például a fizetési moratórium hatálya alá tartozó szerződéseknél az az alatt felhalmozódott tartozást nem megfelelően tüntették fel az ügyféltájékoztatókon, illetve a tényleges előtörlesztési gyakorlat nem tükrözte a hitelszerződésekben foglaltakat. Volt, ahol nyilvántartási hiányosságok is felmerültek, mert nem tudták megfelelően igazolni az egyes előtörlesztési események (pl. az előtörlesztési kérelem átvételének) dátumát.
