Van, ami fontos: milliárdokat pumpál a kormány a Türk Befektetési Alapba

Százmillió euróval (38,2 milliárd forint) csatlakozik a Türk Befektetési Alaphoz Magyarország – jelentett be Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken Asztanában, ahol a kormány több képviselője – köztük az ünnepi alkalomból kucsmát húzó Orbán Viktor miniszterelnök is – részt vesz a Türk Államok Szövetsége (TÁSZ) csúcstalálkozóján.

A külügyminiszter a a TÁSZ külügyminiszteri szintű ülésén beszélt a döntésről, amit azzal indokolt, hogy Magyarország érdekelt a TÁSZ megerősítésében, mivel szerinte Európa lépései a világ ismételt blokkosodásának irányába mutatnak, márpedig ezt Közép-Európa nem akarja, ugyanis a térség mindig rajtaveszített Kelet és Nyugat konfliktusán, ehelyett konnektivitásra, globális együttműködésre van szükség. „Márpedig ha ennek van bajnoka, akkor az épp a Türk Államok Szövetsége. Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között, s Magyarország kész ennek az európai pillérévé válni".

A miniszter közölte, hogy a kormány arra ösztönzi a hazai vállalatokat, hogy hajtsanak végre beruházásokat a TÁSZ-országokban, és nagy sikernek nevezte, hogy a Mol még idén megkezdi a földgáz kitermelését Kazahsztánban.

Szijjártó Péter emellett hosszan értekezett a globális biztonság romlásáról, és ami szerinte Európa szempontjából ma van a legrosszabb formában a hidegháború lezárulta óta, és olyanokat mondott, hogy

Sajnos számos európai vezető háborús pszichózisban szenved, és úgy gondolják még mindig, hogy a harctéren van a megoldás, de sajnos ott nincsen megoldás, csak halottak vannak. Mi, magyarok, szeretnénk elkerülni a további veszteségeket és pusztítást Ukrajnában.

Megnyilvánult a Hamász és Izrael konfliktusában is: ahol szerinte a nemzetközi közösség legfőbb feladata annak biztosítása, hogy ez ne váljon államok közötti háborúvá.

Elővette az régi/új kormányzati panelt, ami „a Brüsszel által erőltetett” migrációs politikát mossa össze a terrorizmussal.

Sajnálkozott

• az Oroszországgal szembeni szankciókon, amik miatt „folyamatos válságba került a biztonságos energiaellátás",
• Európa “sokat romlott” versenyképességén, amit szerinte az is bizonyít, hogy Kína tavaly átvette a második helyet a bruttó hazai termék (GDP) világranglistáján.
• az európai vezetők hibás politikáján, hiszen összeomlott a gazdasági növekedés korábbi modellje, amely a fejlett nyugati technológia és a könnyen hozzáférhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációjára épült.
• azon is, hogy a kockázatmentesítés nevében bizonyos nyugat-európai politikusok az európai és a kínai gazdaság szétválasztásán dolgoznak, ami szerinte kiütéssel érne fel az európai gazdaság számára.

Beszélt még a Zöld Pénzügyi Tanács felállításáról, amit üdvözölte, és bejelentette az is, hogy november végén Budapest lesz a házigazdája a Közlekedési Konnektivitási Program következő szakértői ülésének, és jelezte, hogy Magyarország kész csatlakozni a közös polgári védelmi mechanizmushoz is.