Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Még idén aláírnák az államközi szerződést Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között a Rákosrendezőre tervezett új városnegyedről – áll abban a kormány számára készült dokumentumban, amit a Népszava mutatott be. A lap úgy tudja, hogy az építési szabályokat még a 2024-es önkormányzati és EP-választás előtt átírnák, jogilag rendeznék az ingatlanok helyzetét, 2024 második felében pedig meg is kezdődhetnek a beruházás megvalósítása.
Lázár János 3-4 éves időtávról beszélt, az előzetes menetrend ennél hosszabb határidővel számol, aszerint 2030-2032 lehet az átadás időpontja.
A miniszter azt is mondta, hogy a kormány megtehetné, hogy eladja a területet, de ehelyett közös ingatlanfejlesztésről döntött. A Népszava által bemutatott összefoglalóban kétféle konstrukciót emlegetnek: szó van egy ponton arról, hogy az állam értékesít a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat, máshol pedig arról, hogy a beruházó a fejlesztéssel érintett épületek alatti területre szerzi meg és fizeti meg a földhasználati jogot.
Az, hogy ki lenne a fejlesztő, ebből a dokumentumból sem derült ki, csak annyi, hogy az Arab Emírségekből érkezne.
A projektről eddig ismert részleteket itt gyűjtöttük össze:
Kell nekünk ez a maxi-Dubaj? És a kormánynak mi szüksége van rá? Minden, amit a rákosrendezői új negyedről tudni érdemes
Nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfői „Dubajinfóján" Lázár János építésügyi miniszter, hogy toronyházakkal díszítve építhet új városnegyedet Rákosrendezőn egy közel-keleti ingatlanfejlesztő. Megpróbáltuk megfejteni, miért pont most és ott indulhat el egy ilyen beruházás, milyen előnyt remél tőle a kormány és mire számíthatnak a budapestiek. Kérdések és válaszok a „maxi-Dubajról".
