Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Európai energiacégek oroszországi érdekeltségeire tennék rá a kezüket az oroszok. Vlagyimir Putyin orosz elnök legalábbis olyan rendeleteket írt alá, amivel felhatalmazta az orosz kormányt, hogy akár erőszakkal is rábírja az érintett cégeket több milliárd dollár értékű tulajdonrészük eladására az orosz állam által újonnan létrehozott állami cég számára – írja a Politico.
Az intézkedés elsősorban az osztrák OMV-t és német Wintershallt érinti, illetve azok 60 százalékos tulajdonrészét a Juzsno-Russzkoje néven emlegetett, hatalmas észak-oroszországi olaj- és gázmezőben. A Politico emlékeztet, hogy Moszkva barátságtalan országként tartja számon mind Ausztriát, mind Németországot az ukrajnai háborúval kapcsolatos politikája miatt.
A vállalatok ugyan elvileg kaphatnak kártérítést befektetéseik elkobzásáért, ám ennek összegét az orosz állam határozná meg. A lap szerint ez lehet az utóbbi évek legnagyobb vagyonelkobzása Oroszországban.
Ez nem az első ilyen lépés Oroszországban, amely igyekszik ellensúlyozni a háború miatt ellene hozott szankciók gazdasági hatásait. Az év elején külön jogi keretet hoztak létre a külföldi tulajdonban lévő eszközök kisajátítására. Mihail Hodorkovszkij volt orosz olaj- és gázmágnás mindezt azzal kommentálta a lapnak, hogy immár nincs jogi védelem vagy bármiféle garancia a külföldi cégek befektetései számára.
A Kreml korábban már einstandolta több nyugati cég vagyonát, például az orosz piacról kivonuló Danone és a Carlsberg ottmaradt érdekeltségeit: ezek haszna Putyin és szövetségesei és azok családtagjai markát ütötték.
Ezernél is több cég hirdette meg Oroszország elhagyását, azóta volt, amelyik meggondolta magát - de mi a helyzet a magyarokkal?
Közel 1600 megvizsgált vállalat közül 225 üzletel úgy Oroszországgal, mint ha semmi bojkottra okot adó dolog nem történt volna ott az elmúlt másfél évben, köztük néhány magyar is. Voltak cégek, amelyek látványosan meghirdették a kivonulást tavaly, majd mégis maradtak. Valójában nem egyszerű elmenni onnan, de ahogy ezernél is több vállalat példája mutatja, nem is lehetetlen.
Az ukrajnai háború elindítása óta Oroszországból számos energiacég kivonult – így az amerikai Exxon Mobil, a norvég Equinor, de a Shell, a BP, a TotalEnergies és a Wintershall számára gondot jelentett ennek gyakorlati megvalósítása. Az nem világos, hogy az OMV és a Wintershall mellett mások érdekeltségei is ilyen konkrét veszélyben vannak-e.
Ahogy az sem, hogy mi a helyzet a Mol Zrt.-vel, amelynek ugyancsak jelentős érdekeltségei vannak Oroszországban, bár nem annyira északon, mint a Juzsno-Russzkoje, hanem az Urál-volgai Bajtuganszkoje-mezőben. A Molnak kérdéseket küldtünk az ügyben, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
A kormány miatt a Mol „átgondolja", beruházzon-e abba, hogy leváljon az orosz olajról
Sok adót kell fizetni, ráadásul a kormány mégsem akar pénzt szerezni az uniós Helyreállítási Alapból a Mol beruházásaira.
