Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Nehéz elhinni, de minden okunk megvan az optimizmusra, 2024-ben jobb lesz a magyar gazdaság, az ország helyzete, mint 2023-ban volt, a makrogazdasági mutatók a várakozásoknál lassabban ugyan, de javulni fognak – nyilatkozta Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek.
Kiemelte, a kamara számítása szerint Magyarországon 2024-ben a gazdaság 4-5 százalékkal növekedhet az idei 0,3 százalékos visszaeséssel szemben, az infláció 5-6 százalék körül alakulhat a 2023. évi 17,7 százalék után.
A kamara elnöke úgy értékelte, hogy az orosz–ukrán háború, a szankciók, az ezeket kihasználók nyerészkedése súlyos veszteségeket okoztak az idén a magyar gazdaságnak, az energiaárak, az infláció és a kamatok az egekbe emelkedtek, a kereslet pedig jelentősen csökkent.
Parragh László szerint téves feltételezés volt, hogy az inflációval együtt nőnek majd az idei költségvetési bevételek. A pénzromlás és a drasztikusan visszaesett fogyasztás következtében 1000 milliárd forint áfabevételi hiány keletkezett a költségvetésben – jegyezte meg.
A költségvetéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések (FDI) nem helyettesítik az adósság típusú forrásokat és az EU-transzfereket. Az FDI főleg a vállalati szektort segíti hosszú távon, és nem használható fel rugalmasan, a gazdaságpolitika cél szerinti támogatására – fejtette ki.
Kulcsfontosságnak nevezte a gazdaságpolitika szempontjából az európai uniós források kiszámítható lehívását, hatékony felhasználását, mert ezek járulnak hozzá a gazdasági fejlesztésekhez, a fizetési mérleg javításához, az államháztartás finanszírozásához, az államadósság csökkentéséhez, a gazdasági növekedés serkentéséhez és a versenyképesség javításához. Az uniós forrásokhoz való akadálytalan hozzáférés országkockázat szempontjából is jelentős hatással bír – tette hozzá.
A kamara munkáját Parragh László eredményesnek és sikeresnek értékelte. Példaként említette, hogy a kormány figyelembe vette az MKIK és a területi kamarák több javaslatát is, így a munkába járási költségtérítés emelését, a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötésének megszüntetését, a kisvállalati adó (KIVA) szabályainak egyszerűsítését, a vállalkozások adminisztrációs terheinek, költségeinek csökkentését.
A kamara egyebek közt javaslatokat tett az élelmiszerinfláció letörésére, az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítására, támogatta a bértárgyalásokat, a minimálbér és a garantált bérminimum mielőbbi bevezetését, és a Kavosz Zrt. révén működteti a Széchenyi Kártya Programot, és javasolta a kkv-k számára bevezetett kamatstop 2024. április 1-jéig történő fenntartását, az energiaválságban egyeztetett az energiaügyi miniszterrel a vállalkozások helyzetének javításáról – emelte ki az elnök.
Parragh László kitért arra, az MKIK jelentős külgazdasági munkát végez azáltal, hogy 10 tagozatot és 10 üzleti tanácsot működtet, így megközelítőleg 500 exportőr vállalkozással dolgozik együtt közvetlenül.
Megemlítette, hogy a kamara jelentős szerepet vállal a szakképzés területén is azzal céllal, hogy olyan rendszer legyen, amely biztosítja a jólképzett szakembereket a vállalkozások számára. Ezt segíti a szakmák versenyének szervezése is.
Felidézte, hogy a kamara közreműködésében Magyarország 2023. szeptember 5-9. között nyolcadik alkalommal vett részt a Szakmák Európa-bajnokságán, a EuroSkills Gdansk 2023 versenyen, ahol a magyar versenyzők kiváló eredményt értek el, 22 versenyszámban indultak, 5 arany, 1 ezüst, 4 bronz érmet és 7 kiválósági érmet szereztek.
Parragh László közölte, az MKIK megpályázta a 2028-as WorldSkills verseny rendezési jogát, szerinte nagy esély van ennek megszerzésére, mert a magyar szakképzési rendszer Európában az első három legjobb között van.
