Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az új évben életbe lépnek a szélerőművek telepítését megkönnyítő rendelkezések, a jogszabály-módosítások megjelentek a Magyar Közlönyben.
Az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 méterre csökken – írja közleményében az Energiaügyi Minisztérium. A megújított törvényi keretekhez igazodó rendeleti szintű részletszabályok kihirdetésével január elsejével megszűnik a pályáztatási követelmény, és a továbbiakban nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem. A rendelkezések a kormány elvárása szerint erős garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez.
„A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést” – hangoztatja a szaktárca.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter már elismerte, hogy hiába enyhülnek jelentősen a szabályok, még évekig nem valószínű, hogy szélerőművek állnának termelésbe: egyelőre ugyanis nagyon sok erőműprojekt (elsősorban naperőmű) áll sorban hálózati csatlakozási engedélyre várva.
Mindez a kormányzat meglehetősen mérsékelt ambícióival együtt (2030-ig csupán 1 GW-nyi szélerőművi összkapacitás munkába állásával számolnak, ami így is bő háromszoros növekedés lenne a mostanihoz képest) azt is jelenti, hogy a szélenergia terén az elmúlt bő évtizedben kialakult óriási lemaradás egyáltalán nem fog csökkenni. Mint az Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) friss kutatásából – amelynek fő megállapításait a REKK főmunkatársa, Mezősi András a Másfélfok.hu-n közölt cikkében foglalta össze – is kiviláglik:
Soha nem fogjuk utolérni Ausztriát, Románia pedig egyszerűen állva hagy minket az ágazatban.
Pedig – mint a kutató írja – „nagyon is volna helye a szélnek a magyar energiamixben is, ami jól kiegészíthetné a napelemes termelést, és az északnyugati területek mellett az ország más részén is gazdaságosan telepíthető volna”. Számításaik szerint 16 GW szeles kapacitást lehetne gazdaságosan telepíteni itthon, és ezzel a piaci áraknál alacsonyabban lehetne villamos energiát termelni.
Másfélfok / Major-Takács Eszter
