EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Annyi új erőművi csatlakozási engedély áll sorban, hogy 3 év is eltelhet, mire az esetleges új szélenergiás beruházások is sorra kerülhetnek. Erről Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a parlament Gazdasági Bizottságában. A kormány nem táplál túlzott ambíciókat a szélenergiával kapcsolatban.
Ugyan a kormány hamarosan előáll a szélenergia hasznosítását lehetővé szabályokkal, de nem várható, hogy 2029 előtt bárhol is új szélturbina épülne fel. Ez Lantos Csaba energiaügyi miniszter éves meghallgatásán derült ki a parlament Gazdasági Bizottságának keddi ülésén. Lantos Csaba szerint egyszerűen olyan sok – főként napelemes – erőművi engedélyes várja, hogy csatlakozhasson a hálózathoz, hogy 2029-nél hamarabb, aligha létesülhet új szélturbina. Ez azonban nincs kőbe vésve. A miniszter szerint ugyanis sok olyan függőben lévő erőművi engedély van, “ami még keresi a vevőket”, így lehetséges, hogy lesz olyan beruházás, ami hamarabb megvalósulhat.
A szélenergiával kapcsolatban Tordai Bence (Párbeszéd) és Csárdi Antal (LMP) ellenzéki bizottsági tagok tett fel kérdéseket a miniszternek, Tordai Bence például szakértőkre hivatkozva felvetette, hogy az elmúlt évtized tiltása miatt 3-3,5 GW-nyi szeles energiatermelő kapacitás kiépítése maradt el, amit a miniszter túlzónak nevezett, és azt mondta, Magyarországon
1-1,5 GW-nyi szeles kapacitás, amit közgazdaságilag észszerűen létre lehet hozni.
A miniszter szerint azért, mert hazai szélerőművek nem tudnak versenybe szállni a nagy offhsore (tengerparti) szélerőműparkokkal, ahol sokkal több szél fúj, és sokkal nagyobb beépített teljesítményű – esetenként 15 MW-os – turbinákat telepítenek, amiből fakadóan a hazai szélenergia hasznosításának “komparatív versenyképességi hátránya” van. Ugyanakkor ennek némileg ellentmondva azt is jelezte, hogy a magyar állam nem fogja anyagilag támogatni a szélerőmű-telepítéseket, mivel az ágazat piaci alapon tud működni.
Csárdi Antal azt kérte számon a miniszteren, hogy miért csak az ország területének 11 százalékán tartják érdemesnek szélerőművet építeni, miköben ez sokkal nagyobb is lehet. A miniszter erre a Natura 2000-es területeket és Világörökségi helyszíneket is említve arról beszélt, hogy elképzelhető, de “nem biztos, hogy van annyi szél”.
Magyarországon szükségünk van erre, de túlzott ambíciókat nem táplálunk
– összegezte a kormány szélenergiával kapcsolatos hozzáállását. A bizottsági meghallgatások számos egyéb téma is felmerlt a napelemes pályázatoktól kezdve a paksi bővítésen át a miniszter egykori offhsore-cégéig, ezekről hamarosan beszámolunk.
Most már tényleg fordult a szélirány: Lantos Csaba fontos bejelentést tett a szélerőművekről
Tizenhetedére csökkenhet a védőtávolság, ami most akkora, hogy Magyarországon egy talpalatnyi hely sincs szélturbina telepítésére. A pontos részletek még nem ismertek, de egy biztos, nem fogják ellepni az országot a szélkerekek.
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Mit tartalmaz az ajánlás? Mely cégekre vonatkozik? Hogyan védi a vállalkozásokat?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Elindult a Gigabit Magyarország program. Változtak a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállást célzó egyműveletes kombinált Hitelprogram feltételei.
A miniszterelnök szerint olyan fontos szerepet játszunk Ukrajna energiaellátásában, hogy ha például egy baleset miatt nem tudnánk nekik áramot és gázt küldeni, akkor megállna az országuk. Megnéztük, mennyi ebben az állításban az igazság.
A főpolgármester szerint azonnali vizsgálatra van szükség.
Nehéz időszak előtt áll a MÁV és az utazóközönség is.