Megvannak a tervek, amik alapján hamarosan kezdődhet a szegedi BYD-gyár alapozása

Egyelőre két csarnokra kért engedélyt kínai beruházó.

  • hvg.hu

Hétfőn érkeztek be az építésügyi hatósághoz annak a szegedi BYD-gyárberuházásnak a tervei, amelyről eddig a magyar kormány, az önkormányzat és a kínai cég sem közölt részleteket – írja a Szegeder.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatalnak benyújtott kérelem egyelőre csak két gyártócsarnok alapozására vonatkozik. Ezek közül a nagyobbik csarnok az autók karosszériájának formázására szolgálna 4 hektáron, a kisebbik pedig egy könnyűfémes, kompozitanyagokkal foglalkozó üzem lenne, durván 2 hektáron.

Az engedélyekre váró rajzok szerint nem a közeli Liliom Lakókert mellett dolgoznak majd, hanem az ELI-ALPS lézeres kutatóközponttól északra, az autópálya mellett, a „Pick-telek”-ként ismert területen épülne fel a kínai elektromosautó-gyár első két csarnoka.

A szóban forgó 40 hektáros terület északi és déli szélén három víztároló is épülne, amelyek összesen 37 millió liter csapadékot tudnak majd eltárolni. Így néznek ki az ÉTDR-ben elérhető terv, amelyen világoskékkel jelölték a két csarnoképületet:


Ahogy a hvg360 megírta, a Szegeden az elektromos autók gyártására készülő Kínai vállalat új magyar cégét szintén hétfőn jegyezték be:

 

Szijjártó Péter külgazdasági miniszter tavaly karácsony előtt erősítette meg a korábbi sajtóértesüléseket, miszerint a kínai BYD Magyarországon, Szegeden építi fel első európai üzemét. A tárcavezető a beruházás értékét nem közölte, mindössze annyit mondott: „a projekt a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb beruházása lesz, amely nyomán több ezer új munkahely jön létre”.

A beruházásról a hvg360-on olvashat bővebben:

 

A BYD 2023-ban világszerte már több mint 3 millió autót adott el, ráadásul az utolsó negyedévben még az amerikai Teslánál is többet. (A BYD-ben egyébként az amerikai milliárdos, Warren Buffett befektetési társaságának is van egy nem egészen 8 százalékos részesedése.)

Az európai autógyártók és azok anyaországai nem nézik jó szemmel, hogy Magyarország behozta a közös európai piacra a kínai konkurenciát, sőt a beruházásnak odaígért magyar állami támogatások miatt EU-vizsgálat is indult.

Ennek ellenére az Economist arról cikkezett, hogy a Nyugatnak éppen örülnie kellene az ilyen fejleményeknek, mert a kínai elektromosautók olcsóbbak és jobbak, mint a nyugatiak, így az emberek zsebében több pénz marad, hogy azt másra költsék.

Arról, hogy az autó- és akkugyárak mennyi állami támogatsban részesülnek, itt olvashatnak részletesen:

 

 

 

Hozzászólások