Lehetséges úgy a béke pártján állni, hogy az EU odaadja ezt az 50 milliárdot Ukrajnának? Az uniós csúcsról szólt az első kérdés a Kossuth Rádióban Orbán Viktorhoz, aki szerint Brüsszel a háború lázában ég. Az uniós vezetők a háborús logika mentén érvelnek, pedig a tűzszünetre és a béketárgyalásokra kellene koncentrálni – ismételte meg a miniszterelnök.

Orbán kiemelte: a most elfogadott 50 milliárdos támogatás nem fegyverekre megy, hanem arra, hogy a csődbe jutott ukrán állam ne omoljon össze. Az ukrán gazdaság összeomlott, lélegeztetőgépen van, erre küldjük most a pénzt.

Az a veszély fenyegetett, hogy „ha nem tudunk megegyezni, akkor a pénzekről a 26-os körben megállapodnak, elveszik, ami nekünk jár, és elküldik Ukrajnába. Azért siker nekem a tárgyalás, mert a nagyokkal meg lehetett állapodni arról, hogy ez nem történik meg, a mi pénzünk nem kerül Ukrajnába” – emelte ki.

Orbán szerint a legnehezebb mégis az volt, hogy a gazdatüntetés miatt alig tudott aludni, mert a traktorok folyamatosan dudáltak a szállodája ablaka alatt, és tízpercenként marhabőgésre ébredt.

A kormányfő szerint teljes félreértés, hogy az ukránok értünk – vagyis Európáért – harcolnak. Orbán úgy látja, felesleges a háborús retorika, az oroszok Ukrajnát sem tudják egyelőre legyőzni, hogy tudnának akkor szembemenni a NATO-val? Eközben az amerikai nyomás is egyre nagyobb azokon az államokon, amelyek közelebb állnak a NATO-hoz.

Elmagyarázta azt is a hallgatóknak, hogy az EU fokozatosan csúszott bele a háborúba, amíg végül azonosult is vele, pedig nagy tévedés, hogy ez „a mi háborúnk lenne”. Orbán szerint ha nincs megegyezés, tudnak nekünk kárt okozni, de az sem lesz kellemes, amit mi okozunk nekik. „Ezért jobb megegyezni, mint veszekedni” – mondta a miniszterelnök, aki kiemelte, hogy ő elment a falig. Majd megismételte: jó megállapodás született, mert ha nem egyeznek meg, akkor nemcsak az 50 milliárdos támogatást küldik el Ukrajnába, hanem a magyaroknak szánt pénzeket is.

A brüsszeli gazdatüntetésekről megjegyezte, hogy azokat el sem tudta volna kerülni, hiszen a szálloda előtt álltak a traktorok, de őt ez nem zavarta, hiszen „ő ismeri ezt a traktoros világot”, hiszen falusi gyerek.

Igazat adott a tüntetők gazdáknak, mert szerinte sem igazságos, hogy az európai uniós szabályok miatt nagyobb költséggel termelhetnek, közben meg az EU beengedi a mezőgazdasági termékeket onnan, ahol nincs ilyen szabályozás. Példaként az ukrán gabonát hozta fel, de szerinte hamarosan ez történik majd az ukrán baromfival is.

A gazdák tőle azt kérték, hogy állítsák meg az ukrán szállítmányokat a határnál.

„Nem tartunk igényt az ukránok kóser pecsétjére”

A beszélgetés végén szóba került a magyar–ukrán külügyminiszteri találkozó. A riporter arra emlékeztette Orbánt, hogy Dmitro Kuleba kijelentette: a budapesti vezetés nem oroszpárti, hanem magyarpárti.

Ehhez képest Orbán mégis teljesen kikelt az ukrán külügyminiszer szavai ellen, úgy vélte, nem süllyedhet oda egy ország, hogy Magyarország vezetőjéről más mondja meg, hogy az milyen.

Nem tartunk igényt az ukránok kóser pecsétjére. Hát jól nézünk ki… Egy ezeréves államról ne mondják meg a szomszéd szlávok, hogy mi kik vagyunk, majd azt mi eldöntjük

– kelt ki magából Orbán. Szerinte a magyar kormány a magyarok érdeket képviseli, és eszerint csinál egy külpolitikát. Az, hogy megvádolnak minket ezzel-azzal, az ne befolyásoljon. Ő is azt kérte „Pétertől”, hogy ne sértődjön meg.

A kárpátaljai magyarok szerinte most a kommunista időkre emlékeztető jogfosztásban élnek, pedig ez 2015-ig nem így volt. Akkor elvették a magyarok jogait, és most ígérgetik, hogy visszaadják, de hiszi, ha látja.

A külügyminiszteri találkozóra ennek ellenére szükség volt, mert ha van beszéd, az mindig esélyt ad arra, hogy javuljanak a dolgok.