Miért szárnyal a tőzsde, ha a politikai tájkép olyan kaotikus az USA-ban?

“Az amerikaiak általában megtalálják a jó megoldást, de csak miután minden mást már kipróbáltak” – mondta Churchill. Kenneth Rogoff, a Harvard egyetem közgazdász professzora a Project Syndicate oldalon úgy módosította a mondást, hogy “minden mást már kétszer is kipróbáltak az amerikaiak”.

A tőzsdén a többség úgy gondolja, hogy akárki is lesz az Egyesült Államok elnöke, kis szerep jut neki a tőzsdei árfolyamok alakulásában különösen, hogy itt a mesterséges intelligencia, amely sok problémát megold. Csakhogy ez nem így van – hangsúlyozza Kenneth Rogoff. Miért nem? “A szabadkereskedelmet mind Biden, mind Trump korlátozni akarja, ebben egymást múlják felül. Arra ösztönzik a Federal Reserve Boardot, hogy hagyjon fel az inflációellenes küzdelemmel annak ellenére, hogy az adósságpiramis egyre magasabb. A bevándorlás a választópolgárok számára az egyik legfontosabb kérdés, de mit javasol a két jelölt? Trump korlátozná a bevándorlást, és emiatt kevesebb magasan képzett szakemberhez jutna az amerikai gazdaság. Biden nyitott határ politikájának pedig nincsen semmi értelme, hiszen ott nem olyan bevándorlók érkeznek, akikre az amerikai gazdaságnak szüksége van.” A két jelölt nemrég a déli határövezetben járt, hogy a választók érezhessék, törődnek a számukra legfontosabb ügyekkel.

Milyen tanulságot vonnak le mindebből a tőzsdei befektetők? Azt, hogy egyetlen elnök sem lesz képes korlátozni az informatikai óriásokat.

Jelenleg az amerikai tőzsdén meghatározó szerepet játszanak a nagy informatikai vállalkozások, amelyek attól tartanak, hogy Washington esetleg korlátozná őket, akárcsak az Európai Unió. A választópolgárok megosztottságából azonban azt a tanulságot vonják le, hogy egyetlen elnök sem tud tartósan többséget szerezni a washingtoni kongresszusban, vagyis nem fenyeget korlátozó törvények sora.

A mesterséges intelligenciához szuper chipeket gyártó Nvidia értéke lassan eléri az Apple rekordját. Biden elnök ugyan utalt arra, hogy “fel kell becsülni a mesterséges intelligencia kockázatait”, de senki sem tudja, hogy pontosan mit is értett rajta. A Federal Trade Comission elnöke az trösztellenes mozgalom legfontosabb figurája a kormányzatban, de az utóbbi időben annyi bírálatot kapott a médiában, hogy az elnök aligha karolja fel az ügyet a választási évben.

“A mesterséges intelligencia kockázatai messze meghaladják a közösségi platformokét, ezért nem szabad újra ugyanazokat a hibákat elkövetnünk” – hangsúlyozza Kenneth Rogoff. Aki hozzáfűzi: ”a mesterséges intelligencia javíthatja jogi, gazdasági és politikai rendszerünket, de ugyanannyi kárt is okozhat. A jelenlegi tőzsdei fellendülés arra a feltevésre épül, hogy a közeli jövőben nem szabályozzák a mesterséges intelligenciát. Így bekövetkezhet az, hogy a mesterséges intelligencia mögé akkora politikai erő sorakozik fö , hogy később már szó sem lehet szabályozásról.”

Mi lenne, ha Trump nyerne?

“Trump győzelme mindenki számára rossz lenne. Még tovább fokozódna az USA-Kína kereskedelmi háború, és az Egyesült Államok kiléphetne a NATO-ból. Egyik lehetőség sem kedvezne az amerikai gazdaságnak. Trump terve, hogy szinte minden külföldi árut 10%-os vámmal sújtana, általános kereskedelmi háborút indítana el. Trump önkényes politikája épp azokat az intézményeket lehetetlenítené el, amelyek az Egyesült Államok uralmának az alapját biztosítják.”

Mi lenne, hogyha Joe Biden folytathatná a Fehér Házban?

“Ezt sokkal könnyebben meg lehet jósolni, különösen akkor, ha a demokraták megszerzik a többséget a washingtoni kongresszusban. Ebben az esetben sajnos emelkednének a kamatok, és emiatt csökkenne a belső kereslet. A Fed rákényszerülne, hogy nagyobb inflációs kockázatot vállaljon.
A jelenlegi amerikai és globális gazdasági helyzetet elnézve nehéz elképzelni, hogy a tőzsde szárnyalása sokáig folytatódhatna, akárki is nyeri az elnökválasztást novemberben” – írta Kenneth Rogoff, a Harvard egyetem professzora a Project Syndicate oldalon.