Nagy Gábor: Az Öszvér

A korábban homályos axiómák szövevényének tartott pszichohistóriát matematikán alapuló, az emberi társadalom működését, folyamatát modellező tudománnyá alakította a Galaktikus Kor 11 988. évében született Hari Seldon. Aki Isaac Asimov Alapítvány-regényfolyamában a halála után megjelenik az időkriptában, hogy elmagyarázza a tömegek viselkedésén alapulóan kiszámított történteket. Míg az őt hallgatók egyszer csak azzal nem szembesülnek, hogy semmi sem stimmel. Mert felborította a Seldon-tervet az Öszvér, akinek különleges tudása van ahhoz, hogy belenyúljon mások elméjébe, átvegye fölötte a hatalmat. Valahogy így érezhetnek az USA-ban a demokraták és világszerte az amerikai demokráciát féltők annak láttán, hogy az elnökválasztást a republikánus Donald Trump nyerte – mégpedig könnyedén.

Az idei év legfontosabb politikai eseményének tekintett amerikai elnökválasztás vonala e heti lapunk egészén végighúzódik, kezdve címlapsztorinktól a Vélemény rovatig. Magyarázatot keresve arra, hogyan győzhetett másodszor is egy olyan jelölt, aki mindenben különbözik az összes elődjétől – és szinte semmiben az előnyére –, mikor sokan már a 2016-os sikerét is a történelem kisiklásának tartották. Azt viszont még Seldon és a pszichohistorikusok sem tudnák pontosan megmondani, mi befolyásolta a szavazó tömegek viselkedését, s a Trump által kizökkentett időben feltehetően 2029 januárjáig húzódó másfél évtized milyen nyomokat hagy Amerikán és a világon.

A Fókuszban rovat azt tárja fel, miként próbál alkalmazkodni Európa a második Trump-korszakhoz, amelynek még csak a kontúrjai sejlenek fel. A Világ rovatban arra keressük a választ, milyen az az Amerika, amit félreismertek a demokraták, de jól éreztek rá az átalakulására a republikánusok.

Trump megválasztása kellett ahhoz is, hogy a magyar kormány beterjessze a jövő évi költségvetést, amivel deklaráltan megvárta az amerikai elnökválasztás eredményét. Sok köszönet nincs a vaskos dokumentumban, amely a Gazdaság rovat elemzése szerint nem több fogadkozások táránál, s a benne lévő számok azonmód teljesíthetetlenné válnak, ha a sok előfeltételből álló lánc bárhol megszakad. Trump alakuló kormányában alapfeltétel a lojalitás, aki kitartott mellette, elnyeri jutalmát, még ha hibázott is.

Nincs ez másként a republikánus körökben, sőt a megválasztott elnök által személyesen is példaként emlegetett Orbán Viktornál sem, aki szép lassan rehabilitálja a kényszerűen kegyvesztetteket – összegzi a Magyarország rovat. Mint például Varga Juditot, aki persze nem tehet arról, hogy volt férje, Magyar Péter néhány hónap alatt Orbán legnagyobb kihívójává nőtte ki magát. Be is vetnek ellene minden eszközt – részletezi a Magyarország másik cikke –, de őt sem kell félteni, a hüledezők számára pedig lassan eldönthetetlen, hol végződik a valóság és hol kezdődik a mesterséges intelligencia alkotta álvilág. Magyar Péter táborába tartozik a Portréban szereplő Kulja András is, aki orvos-influencerből lett a Tisza Párt EP-képviselője.

Nem lepte meg Trump győzelme – mert a számokat nézve végig rossz érzése volt – a Szellem rovatunknak interjút adó Jonathan Franzen amerikai írót sem, aki úgy véli, a milliárdos nagy előnye, hogy „a világ valóságshow-vá, social media világgá változott. És bármennyire is visszataszító alak, a maga módján szórakoztató jelenség. Trump valós énje végül nem gátolta Trumpot, a politikust.” Hiszen az Öszvér is fura szavajárású bohócnak álcázta magát, Magnifico Giganticus néven. Aki pedig Trump visszatérése elől nem tud elmenekülni a tudományos-fantasztikum világába, annak terápiakereső kézikönyvként szolgálhat a HVG első alkalommal készített magánegészségügyi körképe.