Az Európai Bizottság az egyeztetéseink után az oktatás terén újabb 2 milliárd eurónyi forrást szabadított fel. Így már látszik, hogy arról kell beszélnünk, hogy milyen célokra fordítjuk a pénzeket, nem pedig, hogy mikor kapjuk meg a fejlesztési forrásokat – mondta a Portfolio konferenciáján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Ennek a pénznek egy jelentős része a pedagógusok béremelésére megy, de egy másik része pedig a közoktatás fejlesztésére – jelentette ki a miniszter.

A miniszter úgy látja, hogy a jó előfinanszírozásnak hála jó ütemben halad Magyarország az uniós források kifizetésénél, így a ciklus végéig a keret teljes lehívása megtörténhet. Hamarosan új pályázatokat írnak ki, így 699 milliárd forintnyi energiahatékonysági és víziközmű-fejlesztési, valamint 430 milliárd digitalizációs és 416 milliárdnyi kkv-hitel és támogatási pályázat várható a közeli jövőben.

Az országon belüli eltérésekről jelezte, hogy még sok járás van az átlag 75 százaléka alatt, ezen eltolódások kiegyenlítésére most a kormányzat külön figyelmet fordít. Azt mondta, hogy ez a fejlettségi mutató korrelációban van azzal, hogy milyen a településszerkezet egy-egy járásban vagy megyében. „Egyértelmű kapcsolat van a városiasodottság és fejlettség között” – ismertette Navracsics Tibor.

Példaként említette, hogy a legfejlett régiónak számító Budapest esetében, valamint a környezetében sokkal erősebb a városiasodottság, és ugyanez látszik a megyei jogú városok, megyeszékhelyek esetében is. Azonban vannak olyan helyek – például Szeged és környezete –, amely a központi szerepét egyelőre nem tudta kiaknázni, de az új beruházásoktól ennek megváltozását várják.

5,2 millió ember van kapcsolatban a fővárossal mindennapos szinten. Így

Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából: aki a fővárost bünteti, az egész országot bünteti

– jelentette ki Navracsics Tibor, aki szerint pontosan a környező térség támogatására is figyelmet kell fordítani.

A kormányzat most inkább a kisvárosokat támogatja majd, hogy kihasználják erős közszolgáltatási potenciáljukat. Pont ezek a középvárosok eddig kiestek a magyar fejlesztés politika fő fókuszából, mivel nem megyeszékhelyek, de a magyar faluprogramból is kimaradtak – tette hozzá. Jelezte, hogy jelenleg a funkcionális ellátottság koncentrálódik a nagyobb megyeszékhelyekre, ezért vannak olyan kisebb városok, amelyek ugyan közigazgatásilag urbánus területek, de közben nem tudják betölteni közigazgatási funkcióikat. Így a gazdasági potenciál sem tud ezekre építkezni, vagyis a beruházáspolitikának is kihívást jelentenek a városhiányos térségek a miniszter szerint.