„Az egyensúly »elengedésével« kapcsolatos kritikák legélőbb cáfolata, hogy épp a napokban került – ismételten – megerősítésre az idei 4,5 százalékos költségvetési hiány tartásával kapcsolatos álláspont és az ehhez szükséges lépések” – válaszolta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza a vg.hu azon felvetésére, miszerint a Nagy Márton miniszter által képviselt gazdaságpolitika következménye, hogy felborítja a költségvetési egyensúlyt.

Pár órával korábbi közleményében az NGM azt hangoztatta: „A gazdasági növekedés és az egyensúly kéz a kézben jár, ennek feltételeit termeti [sic! – a szerk.] meg

az idei 4,5 százalékra visszaszorított költségvetési hiány,

illetve ehhez illeszkedik a GDP várt növekedése is.”

A költségvetési hiányról tett kijelentések előzménye Varga Mihály pénzügyminiszter kormányinfós fellépése, ahol a tárcavezető személyesen is megerősítette, hogy az idei hiánycél a GDP 4,5 százaléka.

Különösen a nemzetgazdasági tárca kommunikációja egészen orwelli, a minisztérium úgy tesz ugyanis, mintha mindig is 4,5 százalék lett volna a hiánycél, és mintha hatalmas eredmény lenne, hogy a kormány erre az értékre csökkenti a hiányt a tavalyi szintről.

Arról immár egész egyszerűen említés sem esik, hogy az eredeti hiánycél 2,9 százalék, magyarán az új célérték egész egyszerűen a hiány elengedését jelenti. Sőt,

nemhogy az eredeti hiánycél 2,9 százalék, hanem az aktuális: a kormány mindeddig nem terjesztette be az Országgyűlés elé a 2024-es költségvetési törvény módosítását,

amit így a parlament jóvá sem tudott hagyni. A kormány csak bemondással módosította a hiánycélt – egyszersmind deklarálta, hogy nem kívánja végrehajtani a hatályos költségvetési törvényt.

A hiány elengedésére egyébként azért volt szükség, mert a gazdasági és államháztartási folyamatok megközelítően sem úgy alakulnak, ahogy a kormány várta. Ami a költségvetést illeti, a számszerűen 2,5 ezer milliárd forintra tervezett éves hiány március végére 93 százalékra teljesült.

A kormány természetesen képes lenne tartani az eredeti hiánycélt, ha akarná, ám csak jelentős megszorítások árán. Aminek egyebek mellett áldozatául esne az idei – újabban már csak az igen gyengécske 2,5 százalékra várt – gazdasági növekedés. Ám eddig mindössze annyit lehet tudni, hogy 675 milliárdnyi beruházást elhalasztanak.

A kormány valójában elengedi a hiányt, hogy megtartson valamekkora gazdasági növekedést. Eközben nemhogy nem módosítja a költségvetési törvényt, de úgy tesz, mintha szó sem lenne a hiány elengedéséről.