Két év alatt ötödével, 2030-ig pedig kétszeresére növelné az állam a hazai geotermikus energiatermelés mennyiségét – derül ki a Nemzeti Földhő Stratégia tervezetéből, amelynek szövegét a minap bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. A tárca szerint 

a geotermia a hazai zöldgazdaság egyik húzóágazata lehet,

azzal is, hogy a beruházások hozzájárulnak a versenyképesség növeléséhez. 

A stratégiában foglaltak alapján összességében 185-190 Petajoulera (PJ) becsülik az éves szinten kitermelhető energia elvi mennyiségét. Ebből jelenleg – a fürdőket is beleszámolva – 9 PJ-t hasznosítunk, a hőenergiás energiatermelés értéke pedig 6,4 PJ, ami az elvi érték körülbelül harmincada. 

A stratégia célkitűzése, hogy ezt a 6,4 PJ-t két éven belül 8-ra, 2030-ra 12-13-ra növeljék. Úgy számolnak, hogy mindezzel

2030-ig 0,5-0,7 milliárd köbméter, 2035-ig pedig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltása válhat lehetővé

úgy, hogy a mély geotermia mellett sekély geotermiával is számolnak (ezt a megújuló energiával hajtott hőszivattyúkkal lehetne jól hasznosítani). 

Ehhez azonban számos kihívást le kell küzdeni:

• nagy a tőkeigény, amihez meg kell teremteni a finanszírozási lehetőségeket,
• konszolidálni kell az iparági értékláncot, 
• növelni kell a geotermikus fűtést befogadni képes épületállomány részarányát (vagyis minél több jól szigetelt, megfelelő gépészettel ellátott épületre van szükség), 
• bővíteni kell a kivitelezési kapacitásokat,
• kezelni kell az óhatatlanul növekvő geológiai kockázatokat, amihez például további földtani kutatások szükségesek,
• le kell küzdeni a felhasznált termálvíz a porózus rétegekbe visszasajtolásának földtani-műszaki korlátait,
• biztosítani kell a meglévő kapacitások a termelésének fenntarthatóságát, illetve a stratégia kiemelt természeti kihívásként kezeli, hogy

az új hasznosítások esetleg kedvezőtlenül befolyásolhatják a korábban létesített termálvíz-kivételek hozamát és hőmérsékletét, vagyis nem tudjuk, milyen hatással lesz például a termálfürdőkre.

A kihívások között ugyanakkor nem említik, hogy a bányatörvény tavalyi módosításával mennyire vadnyugati állapotokat generáltak a termálkutak frontján. Erről itt írtunk:

A stratégia értelmében mindehhez biztosítani kell az állami tulajdonban lévő fúróvállalat kapacitásának kihasználását, illetve képzési programot kell indítani a kútfúrási és a geotermikus alapú beruházásokhoz nélkülözhetetlen emberi erőforrás fejlesztéséhez. 

A célok elérése érdekében az állam emellett

• 34 milliárd forint értékben tervez pályázatot kiírni 2026-ig, amelyen a biztos piaccal rendelkező települési igényekkel összhangban lévő beruházások élveznek majd előnyt, 
• létrehoznak egy Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukciót, amellyel a fúrások, hőközpontok, vezetékrendszerek kialakítását célzó beruházásokat lehetne finanszírozni,
• 20 milliárd forintos támogatási programot indítanak a településfűtés elterjesztése érdekében közintézmények számára,
• további külön támogatási programot is terveznek a geotermikus energiahasznosítás hatékonyságának növelése érdekében, és emellett szóba jöhet egy geotermikus hőszivattyú-telepítési program is,
• hozzányúlnának a távhő támogatási szabályaihoz is, hogy biztosítani lehessen a beruházások megtérülését, továbbá kiemelték, hogy

szükségessé válhat a távhő- és településfűtési beruházások által közvetetten érintett épületek energetikai korszerűsítése is. 

A geotermikus fejlesztések gyakorlati kockázatairól egy zuglói beruházás kapcsán is írtunk: