Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A magyar háztartások fogyasztása tavaly az EU-átlag 68%-án volt, kissé alacsonyabban, mint egy évvel korábban (68,3%) – írja az Eurostat friss adatai alapján a Portfolio.hu. Mivel eközben Bulgária mutatója jelentősen növekedett (67,9%), ezért egyetlen tized százalékponton múlt, hogy Magyarország nem süllyedt az EU utolsó helyére.
A magyar háztartási fogyasztás relatív visszaesése nem meglepő, hiszen tudjuk, hogy a háztartások végső fogyasztása reálértéken tavaly 1,2%-kal csökkent. Azt is lehetett tudni, hogy Bulgáriában jelentős fogyasztásbővülés volt tavaly, tehát a két ország közötti különbség jelentős csökkenésére lehetett számítani.
A háztartások tényleges végső fogyasztása (Actual Individual Consumption, AIC) elég jó indikátora az adott ország lakossági életszínvonalának, hiszen ha egy háztartás többet tud fogyasztani, akkor vélhetően magasabb életszínvonalon áll. Az országok közti összehasonlítás az árszínvonalak közti különbségeket kiküszöbölő vásárlóerő-paritáson történik.
A magyar háztartások életszínvonalának leszakadása régiós (és teljes uniós) összehasonlításban régóta zajlik, a román háztartások már évekkel ezelőtt megelőzték a magyarországiakat.
A magyar háztartásoknál az elmúlt években már csak a bolgár háztartások voltak szegényebbek. 2023-ban ez a különbség is elolvadt – természetesen ez sem független attól, hogy Magyarországon volt messze a legmagasabb az infláció, jelentősen csökkent a reálkereset. A magyar fizetések vásárlóereje jelenleg nagyjából a két évvel ezelőtti szinten áll.
