Újraindultak a vágányépítési munkálatok a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán, miután a kínai–magyar építőcsapat tavaly szeptemberben leállította azokat – írja a kínai állami China Global Television Network május 9-i cikke alapján a Telex, ezzel lényegében alátámasztva a projekt elakadásáról szóló azon tavalyi sajtóértesüléseket, amelyeket a magyar kormány sosem erősített meg.

A Telex tavaly szeptemberben számolt be arról, hogy komoly gondok vannak a Budapest–Belgrád-vasútvonal építésével, mert a beruházáshoz szükséges biztosító- és vonatbefolyásoló rendszer kiépítését kínai cégek vállalták, akik ezt korábban még soha nem végezték európai szabványok szerint. Ezért felmerült, hogy egyáltalán nem vagy csak jelentős késéssel tudják majd befejezni az építkezést.

A május 9-i kínai cikk is emlékeztet arra, hogy a projektnek meg kell felelnie az EU által szabványosított biztonsági rendszernek, vagyis az, hogy az építkezés folytatódik, azt jelentheti, hogy az ezzel kapcsolatos problémákat megoldották.

Tavaly, miután a projekt megakadt, a pályaépítést végző Mészáros Lőrinc-féle cégek a munkagépeik és munkásaik egy részét átvitték a Budapest–Győr-fővonalnál zajló építkezésre, egy csomó sínnel és talpfákkal együtt.

A VSquare akkor azt írta: a kínai szakemberek teljesen felhagytak a munkával, és az építkezés kínai finanszírozása is veszélybe került. A portál szerint a helyzet megoldásáról maga Orbán és Hszi Csin-ping tárgyalt októberben Pekingben.

Miután a Telex a munkálatok megakadásáról először beszámolt, az Építési és Közlekedési Minisztérium kiadott egy közleményt. Ebben azt írták, hogy a Budapest–Belgrád-projekt magyarországi szakaszán a vállalkozói konzorcium „ütemezetten és folyamatosan végez kivitelezési munkálatokat”. A biztosító- és vonatbefolyásoló rendszerről azt írták: a vállalkozói konzorcium „a teljes vasútvonal működőképes, az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelő rendszerének kiépítésére vállalt kötelezettséget”.

Vagyis nem cáfolták a portál értesüléseit, de nem is ismerték el, hogy gondok vannak a kínai beruházó körül. Erről csak Hszi Csin-ping budapesti látogatása után sikerült megbizonyosodni, a kínai médiából, ahol nyíltan leírták, hogy a kínaiak szeptemberben leállították az építkezést, és most újrakezdik azt.

Hasonló helyzet állt elő azok körül a kínai–magyar megállapodások körül, amelyeket a két fél Hszi budapesti látogatása során írt alá. A teljes listát a Külügyminisztérium nem tette közzé, Tompos Mártonnak kellett előtúrnia a kínai médiából: