Évi rendes felülvizsgálatának eredményét közölte a Nemzetközi Valutaalap, amely közleményében köszönetet mondott a magyar illetékeseknek a nyitottságukért és vendégszeretetükért.

Az elemzés maga azonban már kevesebb dicséretet tartalmaz, bár azt az IMF is elismeri: a magyar gazdaság túl van a nehezén. Mint írják: Magyarország nehéz időszakon van túl, a két számjegyű infláción és a külkereskedelmi hiányon a hatékony monetáris politikának, a kormányzati gazdaságpolitika szigorodásának, illetve az energiaárak csökkenésének köszönhetően sikerült úrrá lenni 2023-ban, méghozzá úgy, hogy a munkaerőpiac és a pénzügyi szektor megőrizte ellenállóságát, ráadásul a külkereskedelmi mérleg is pozitívba fordult.

A biztató jelek ellenére azonban a magyar gazdaság komoly kihívásokkal szembesül, emeli ki az IMF, hozzátéve, mind az államháztartási hiány, mind a GDP-arányos államadósság jóval a 2019-es szint felett van, miközben a Covid idején bevezetett különadók növelik a piaci bizonytalanságot. Rontják a piaci viszonyokat a támogatott hitelkonstrukciók, a kulcságazatokban túl magas állami tulajdonrész pedig akadályozza a valódi versenyt. Megemlékeznek arról is, hogy az EU-források egy jelentős részét még mindig visszatartják, márpedig ezek a pénzek fontosak lennének a digitalizáció, a regionális felzárkózás és a zöld átállás finanszírozására.

A helyzetet nem látják reménytelennek, azt is kiemelik azonban, hogy a fenntartható növekedés érdekében „hiteles és növekedésbarát” fiskális kiigazítási tervre lenne szükség, illetve arra, hogy a kormányzat is támogassa a jegybank inflációcsökkentő törekvéseit. A stabilitáshoz ugyanakkor szerintük anticiklikus tőketartalékokra is szükség lenne, illetve arra, hogy a hitelkihelyezés folyamatait ne az állami beavatkozások, hanem a piac határozza meg. Ezen túl a versenyképességet erősító strukturális reformokat és a zöld átállás felgyorsítását is elvárják a magyar kormánytól.

Az IMF erre az évre egyébként 2,3 százalékos növekedést vár – ez nagyjából megfelel az elemzői várakozásoknak, ahogy az a jóslat is, hogy a növekedés jövőre felgyorsulhat, 3,3 százalékra, majd 3 százalék körül stabilizálódhat. Éves átlagban 4,2 százalékos inflációt prognosztizálnak az elemzők, a 3 százalékot 2026-ra érheti el. Ugyancsak fokozatos javulásra számítanak a folyó fizetési mérlegben, köszönhetően annak, hogy középtávon nőhet az e-autók és akkumulátorok gyártása és exportja – írják.

A növekedést övező legnagyobb kockázat az IMF szerint az, hogy a fiskális egyensúly erősítésére szolgáló intézkedések még mindig elégtelenek, ami csökkentheti a befektetői bizalmat, és a magánberuházásokat is visszavetheti. A kormányzással kapcsolatos reformok hiánya ugyanakkor az uniós források blokkolásának fenntartásához vezethet, de a növekedést fékezheti az is, hogy a bizonytalanságokból eredően nőhet a magyar állampapírok kockázati felára, és gyengülhet a forint árfolyama, ami a szigorú monetáris politika fenntartását és a növekedés csökkenését vetíti előre. Az infláció esetleges újbóli növekedését inkább külső tényezőkhöz kötik, elsősorban az energiaárak növekedéséhez, ami a külső egyensúlyt is ronthatja. További tényezőként említik ugyanakkor a vártnál gyorsabb bérnövekedést, illetve azt, ha a nagy gazdaságok (EU, USA) monetáris politikai döntéshozói nem megfelelő ütemben hoznak döntéseket.

Az IMF ír a magyar adópolitikáról is. Úgy látják, hogy ha már a magyar adórendszer az áfabevételekre alapoz, az egységes áfakulcs kevesebb kedvezménnyel erősítené a hatékonyságot, és egyszerűsítené az adminisztrációt is. Az szja esetében pont ellenkezőleg: úgy látják, hogy a magasabb jövedelmekre kivetett magasabb adókulcs növelné a bevételeket, és méltányosabbá tenné a rendszert. A céges adózás terén úgy látják, a különadók helyett jobb lenne inkább magasabb általános kulccsal és az adókedvezmények észszerűsítésével próbálkozni. Emellett az ingatlanadóból származó bevétel növelésében is látnának fantáziát.