Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Ítéletet mondott hat uniós tagállamról, köztük Magyarországról az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. A kétévente kiadott konvergenciajelentés azt vizsgálta, az adott tagállamok mennyire felelnek meg az euró bevezetéséhez elvárt kritériumoknak, amire amúgy jogilag a csatlakozáskor elkötelezték magukat.
A jelentés Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot célozta. Az eredmények vegyesek.
A legközelebb az euróhoz Bulgária áll, amely immár teljesíti a legtöbb fontos elvárást, ha nem is az összeset. Az EKB szerint Csehország és Svédország sincs messze, Magyarország már nem áll ennyire jól – nincs olyan kritérium, ami teljesülne nálunk.
A jelentés szerint a csatlakozás fő akadályát a magyar infláció jelenti: itt az elvárt referenciaérték 3,3 százalék, ehhez képest nálunk 2024 májusára éves átlagban 8,4 százalékkal számolnak, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. A 6,7 százalékos deficit is jóval az elvárt 3 százalékos szint felett van, mellesleg ez is a legmagasabb érték, Románia – amely ellen 2020 óta túlzottdeficit-eljárás van folyamatban – mindössze 0,1 százalékponttal marad el. Az eurókritériumok között van a hosszú távú kamatszint, ahol az elvárt szint 5,5 százalékos, ezt mindössze három ország teljesíti a hatból, Magyarország – ahol 6,8 százalékot mértek – nincs köztük. Nehezen számszerűsíthető elvárás a kormányzás minősége, amelyet csupán Svédország teljesít, miközben Bulgária esetében probléma, hogy más országok vonakodnak a tervezett csatlakozása miatt, lévén több mérés rendkívül korrupt országként kategorizálja. Hasonló a probléma Magyarországgal is.
Kérdéses persze, hogy a vállalással együtt az egyes tagállamok mennyire akarják az eurót. Csehország és Svédország nagyon jól megvannak a maguk koronájával, előbbi esetében többször elhangzott, hogy a közös piacfelügyelettől ódzkodik, lényegében szuverenitási kérdésnek tekinti.
Hasonló a megfontolás Magyarország esetében is. Elég abba belegondolni, hogy az Alaptörvény egyik alapvetése is az, hogy nálunk a fizetőeszköz a forint, de a gazdasági kormányzat részéről finoman szólva sincs nagy sietség az itthoni pénz cseréjére.
