Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Ítéletet mondott hat uniós tagállamról, köztük Magyarországról az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. A kétévente kiadott konvergenciajelentés azt vizsgálta, az adott tagállamok mennyire felelnek meg az euró bevezetéséhez elvárt kritériumoknak, amire amúgy jogilag a csatlakozáskor elkötelezték magukat.
A jelentés Bulgáriát, Csehországot, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Svédországot célozta. Az eredmények vegyesek.
A legközelebb az euróhoz Bulgária áll, amely immár teljesíti a legtöbb fontos elvárást, ha nem is az összeset. Az EKB szerint Csehország és Svédország sincs messze, Magyarország már nem áll ennyire jól – nincs olyan kritérium, ami teljesülne nálunk.
A jelentés szerint a csatlakozás fő akadályát a magyar infláció jelenti: itt az elvárt referenciaérték 3,3 százalék, ehhez képest nálunk 2024 májusára éves átlagban 8,4 százalékkal számolnak, ami messze kiemelkedik a mezőnyből. A 6,7 százalékos deficit is jóval az elvárt 3 százalékos szint felett van, mellesleg ez is a legmagasabb érték, Románia – amely ellen 2020 óta túlzottdeficit-eljárás van folyamatban – mindössze 0,1 százalékponttal marad el. Az eurókritériumok között van a hosszú távú kamatszint, ahol az elvárt szint 5,5 százalékos, ezt mindössze három ország teljesíti a hatból, Magyarország – ahol 6,8 százalékot mértek – nincs köztük. Nehezen számszerűsíthető elvárás a kormányzás minősége, amelyet csupán Svédország teljesít, miközben Bulgária esetében probléma, hogy más országok vonakodnak a tervezett csatlakozása miatt, lévén több mérés rendkívül korrupt országként kategorizálja. Hasonló a probléma Magyarországgal is.
Kérdéses persze, hogy a vállalással együtt az egyes tagállamok mennyire akarják az eurót. Csehország és Svédország nagyon jól megvannak a maguk koronájával, előbbi esetében többször elhangzott, hogy a közös piacfelügyelettől ódzkodik, lényegében szuverenitási kérdésnek tekinti.
Hasonló a megfontolás Magyarország esetében is. Elég abba belegondolni, hogy az Alaptörvény egyik alapvetése is az, hogy nálunk a fizetőeszköz a forint, de a gazdasági kormányzat részéről finoman szólva sincs nagy sietség az itthoni pénz cseréjére.
