Az AB szerint egyetlen ponton volt Alaptörvény-ellenes az élelmiszer-árstop

A jogszabálysértő kereskedők boltjának akár fél évig tartó bezárása volt az egyetlen pont, amelyben Alaptörvény-ellenesnek találta az élelmiszer-árstopot az Alkotmánybíróság, és az érintett cégek összes többi panaszát elutasította.

A kormány 2022 elején fagyasztotta be számos alapvető élelmiszer bolti árát, néhány hónap múlva a listát kiegészítette a krumplival és a tojással, és ehhez azután is ragaszkodott, hogy a kereskedők mellett a fideszes vezetésű Agrárkamara is kérte az árstop megszüntetését.

Három panasz érkezett az Ab-hoz – részben már 2022-ben –, de a teljes ülés csak majdnem két évvel az elsőnek az érkezése után tűzte napirendre. A panaszok egyik fontos eleme az volt, hogy a cégek nem kaptak elég felkészülési időt beszállítói szerződéseik megváltoztatására. Előfordult, hogy egy rendelet közzététele és hatályba lépése között csak néhány óra állt (volna) rendelkezésükre. Mindez sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét.

A kormány a panaszosok szerint visszaélt jogalkotói hatalmával, mert többször az utolsó pillanatban hosszabbította meg az árstopot, pedig a megszüntetését ígérte, és ezt hol a járványra, hol az ukrajnai háborúra hivatkozva tette, pedig ezeknek kevés közük van a hazai élelmiszerárakhoz.

A vállalkozáshoz való jogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozták az új szabályok, mert termékegységenként (egy liter olaj; egy kg kristálycukor) 40–100 forintos veszteséggel értékesítették a vállalkozások az ársapkás termékeket. Több milliárd forint veszteséget kellett elviselniük, vagyis nem tudták úgy működtetni a vállalkozásukat, hogy a költségeik megtérüljenek. Az állam is tehetett volna olyan lépéseket, mint az áfa csökkentése, de ezt nem tette meg. A kereskedelmi tevékenységtől való eltiltás pedig – ismételt jogsértés esetén egy naptól akár fél évig terjedő időre – az indítványozók szerint a kisajátításhoz mérhető súlyú beavatkozást jelent a kisajátításra okot adó közérdekű cél nélkül.

Az Alkotmánybíróság válasza minderre az, hogy veszélyhelyzetben azonnali intézkedések szükségesek, amelyekre nem lehet kellő felkészülési időt adni. A többnyire 15-17 napos idő nem tekinthető túl rövidnek, mert alapélelmiszerekről volt szó, és a panaszosok a kiskereskedelmi szektor meghatározó, jelentős piaci erővel és markáns alkupozícióval rendelkező szereplői. Az tényleg előfordult egyszer, hogy a felkészülési idő mindössze néhány órát tett ki, s az ráadásul munkaidőn kívülre, az éjszakai órákra esett, de ebben az esetben két hétig még nem büntettek a hatóságok, tehát a kellő felkészülési idő követelménye itt sem sérült.

Azt viszont alkotmányos követelményként kimondta az Ab, hogy egy napon belüli ismételt ellenőrzés után csak akkor szabad újra büntetni, ha közben volt reális lehetősége a kereskedőnek arra, hogy az újabb ellenőrzés időpontjáig eleget tegyen a kötelezettségének.

Az Ab azt állapította meg, hogy a támadott szabályozás és az Alaptörvény között „nem áll fenn olyan alkotmányjogi összefüggés, amely megalapozná a vállalkozás szabadságába történő beavatkozás tényét”, hiszen a maximált ár bevezetése nem eredményezte az adott piacra való belépés nehezítését, ellehetetlenítését, továbbá nem valamely tevékenység folytatásával kapcsolatos szubjektív feltételt írt elő. A támadott szabályozás a kiskereskedelmi tevékenységnek csak szűk szegmensét érintette: a boltok jellemzően több ezer termékes kínálatából csak nyolc termékcsoportra vonatkozott. A határozat indoklása hivatkozik az igazságügyi miniszter állásfoglalására, aki szerint a cél „a lakosság alapvető élelmiszerekhez elérhető árakon és kellő mennyiségben való hozzáférésének biztosítása volt”. Tehát a szerződési szabadság sem sérült.

A testület egyetlen pontban adott igazat a panaszosoknak: a tevékenységtől történő ideiglenes eltiltás „éppen a maximált ár bevezetése legitim céljának elérését veszélyezteti: a tevékenység folytatásától eltiltott kereskedő ugyanis nyilvánvalóan nincs abban a helyzetben, hogy az alapvető élelmiszerek forgalmazásában részt vegyen, ezáltal pedig annak a lehetőségét szűkíti, hogy a lakosság azokhoz hozzáférjen”. Ez a büntetési lehetőség alaptörvény-ellenesen korlátozta a vállalkozáshoz való jogot. Mivel az illető paragrafus már hatályát vesztette, megsemmisíteni nem kellett, de kimondták, hogy a még folyamatban lévő bírósági ügyekben nem alkalmazható.

A határozathoz Handó Tünde és Patyi András fűzött különvéleményt, szerintük a boltbezárás is rendben lenne, ha van jogorvoslati lehetőség, bár a panaszosok nem bizonyították, hogy ez őket érintette, ami pedig az érdemi Ab-vizsgálat feltétele. Horváth Attila és Szabó Marcel alkotmánybíró ismeretlen okból nem vett részt a döntésben.