Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium, élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva hazánk élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke – áll abban az állásfoglalásban, amelyet a hazai élelmiszerágazat minden fontos szövetsége tett közzé az élelmiszerárstop bevezetésének első évfordulójára időzítve.

Az aláírók listája igen impozáns, szerepelnek benne a hazai és a nemzetközi kereskedelmi láncok, az élelmiszerfeldolgozók, a termelők szövetségei és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyaránt: ÁFEOSZ-COOP Szövetség, Baromfi Termék Tanács, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Hússzövetség, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács, Országos Kereskedelmi Szövetség, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – áll a közlemény végén.

Az aláírók úgy érvelnek, hogy a jelenlegi megborult egyensúlyú európai uniós piacon különösen nagy jelentősége van annak, hogy a hazai beszállítók megőrizhessék pozícióikat, versenyképességüket. Elismerik, hogy az ársapkákat nem piaci, hanem szociális intézkedésként vezette be a kormány, de „az elmúlt időszakban a hazai ágazati érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat indult el az élelmiszerkereskedelem terén”. Az egyik ilyen negatív folyamat az import erősödése, ami egy évek óta tartó pozitív folyamatot tört meg. Ez pedig a hazai áruk erősödése a kereskedelemben, ami csökkenti az importnak való kitettséget – ez gyengül most meg.

Ezen felül az ársapkák jelentős veszteséget okoznak a kereskedőknek, a kivezetésével így elhárulna az akadály az elől, hogy ne csak néhány kijelölt termék esetében tudjanak – mint fogalmaznak „árengedményt” adni a vásárlóknak, hanem szélesebb körben tudjanak ezzel az eszközzel élni.

„Az ársapka kivezetésével megszűnnének a kedvezőtlen hatásokat kiváltó piactorzító folyamatok, amelyek megszűnése kedvező lehet a fogyasztók számára is” – emelik ki a közleményben. Hozzáteszik azt is: „a hatósági árszabályozás rövid távon kedvező a fogyasztóknak, azonban hosszú távon áruhiányt generál, torzítja a piacot és veszélyezteti a belföldi termékpályák fenntartható és kiszámítható működését”.

Végül ígéretet tesznek arra, hogy az árstop „kivezetése esetén a kereskedők együtt fognak dolgozni a hazai beszállítóikkal azon, hogy a vásárlók összességében kedvezőbb árú és a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségű magyar termékhez jussanak”.

Az intézkedéseket eredetileg három hónapra vezette be a kormány, hogy aztán többször is meghosszabbítsa, jelenleg április 30-ig van érvényben. Első körben a sertéscomb, a csirkemellfilé, a csirke far-hát, a kristálycukor, a finomliszt, a napraforgó étolaj, 2,8%-os UHT-tej került be a hatósági áras körben, tavaly ősszel ehhez hozzátették a burgonyát és a tojást.

Az élelmiszerárstop hatásairól mi is számtalan cikket írtunk a bevezetése óta eltelt egy évben. Azóta kiderült: a hatósági árak rendszere nem tudta összességében lassítani az élelmiszer-inflációt, amely mára a legmagasabb Európában, áruhiányt idézett elő, amely néhány termék (például a kristálycukor) esetében krónikussá vált az elmúlt hónapokban.

A legsarkosabb véleményt nem is az elemzők vagy a sajtó fogalmazta meg, hanem Matolcsy György jegybankelnök, aki az MNB egy elemzésére hivatkozva úgy számolt: az árstopok összességében 3-4 százalékponttal járultak hozzá az árak emelkedéséhez.