Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Egymilliárd eurónyi (392 milliárd forintnyi) hitelt vett fel kínai bankoktól a kormány idén tavasszal, és ezt egy összegben le is hívta április 19-én – írja a Portfolio az Államadósság-kezelő Központ ÁKK statisztikái alapján. A lap szerint a hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel az állam.
A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül
– írja a lap, ami szerint a hitelt a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadások finanszírozására szánják, de nem találtak róla hivatalos bejelentést. Az ÁKK szerint infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre lehet fordítani az összeget.
A kamatszintet és a törlesztés ütemezését sem hozták nyilvánosságra. Annyit tudni, hogy hároméves lejáratú változó kamatozású hitelről van szó, vagyis 2027 április 19-ig kell visszafizetni.
Ezzel a hitelfelvétellel a kritikus 30 százalékos szint közelébe emelkedett a devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül.
