Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
16 milliárd dollárról van szó, melyet Kína kölcsönzött az energiaszektor fejlesztésére Pakisztánnak. Ez az úgynevezett pakisztáni – kínai gazdasági folyosó – CPEC. Peking és Iszlámábád már régi szövetséges Indiával szemben. Régebben az USA is Pakisztánt támogatta, de miután Washingtonban Kínát első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánították 2021-ben, az Egyesült Államok Indiával kötött szövetséget, és azzal vádolja Kínát, hogy adósságcsapdába csalta Pakisztánt.
A Dawn című pakisztáni lap úgy értesült, hogy a legutóbbi kormányülésen a miniszterelnök bejelentette: levelet írt Pekingbe, melyben adósságkönnyítést javasolt. Nem az adósság csökkentését javasolta Sebaz Sarif miniszterelnök, hanem a határidő módosítását.
Pakisztán energiahálózatát jelentős részben kínai cégek látják el energiával – drágán. A kormány ezeket a szerződéseket szeretné újratárgyalni a kínai cégekkel, hogy csökkenteni tudja a rezsit – a népszerűség növelésének érdekében.
A CPEC-projekt összértéke 65 milliárd dollár, és Pakisztánban sokan úgy vélik, hogy a Kína számára előnyös szerződéseket korrupt kormánytisztviselők kötötték meg.
A pakisztáni–kínai gazdasági folyosó érdekes konstrukció, mert tulajdonképp az Új Selyemút program része, melynek célja az, hogy a kínai árukat pakisztáni kikötőkön keresztül szállítsa Kína távoli nyugati tartományába, a szárazföldön nehezen elérhető Hszincsiang tartományba.
Pakisztán energiaszektora fejlesztését is átadta Kínának, és itt hatalmas adósság halmozódott fel. A kínai cégek azt is elérték, hogy rendelkezésre állás címén a lakosságnak csinos összeget kell havonta fizetnie. “Olyan áramért fizetnek az emberek, amelyet nem is használtak!” – háborog Azim Khalid közgazdász, aki a Deutsche Welle tudósítójának nyilatkozott. Elmondta, hogy Pakisztán adóssága Kínának 26,6 milliárd dollár vagyis Peking legnagyobb adósa ez az ország, amely a fizetésképtelenség határán billeg.
Mennyi a kínai kölcsönök kamata? “A kínaiak nem adnak kedvezményt, a kamat általában 3,7 százalék. Abból indulnak ki, hogy a beruházások az energiaszektorban hamar eredményt hoznak, hiszen azért a felhasználók rögtön fizetnek”- mondja Khalid, aki rámutat arra is, hogy a kormány nem volt képes saját erőműveket építeni a megfelelő ütemben, ezért kerültek meghatározó helyzetbe a kínai energia szolgáltató cégek.
Megkapja-e Pakisztán az adósságkönnyítést?
“A kínaiak általában hozzájárulnak a határidő módosításához, de néha emiatt megemelik a kamatot, így aztán nehezebb lesz visszafizetni a kölcsönt.” Ezért Khalid közgazdász úgy gondolja, hogy az előző kormány hibát követett el, amikor megállapodott a kínaiakkal.
Kaiser Bengali közgazdász szerint árnyaltabb a kép: ”A kínaiak a múltban sokszor hozzájárultak az átütemezéshez, de ez csak átmeneti megoldás. A probléma az, hogy az adóssághegy tovább nő.”
AFP / Imaginechina / Xu Jingbai
Peking oldaláról nézve az a probléma, hogy túlságosan is sok ország jutott olyan helyzetbe mint Pakisztán. A leghíresebb eset Sri Lankáé, melyet a kínaiak végül nem mentettek meg, azt ajánlották a csőd szélén álló helyi kormányzatnak: forduljon az IMF-hez! Az eladósodott országok ezt általában szeretnék elkerülni, mert az IMF csak úgy ad pénzt, ha az érintett állam húsbavágó reformokat ígér. Pakisztán meg is ígért egy adóreformot cserébe a 7 milliárd dollárért.
Kína nem vár el reformot, de szeretné a pénzét visszakapni. Csakhogy itt közbeszól a diplomáciai érdek: ”A kínaiak nagylelkűek voltak eddig is Pakisztánnal szemben, mert India ellen szükségük van rá. A kínai-indiai rivalizálás nem múlik el. Ettől függetlenül Peking elveszítheti a türelmét, ha azt látja, hogy a kölcsöneit nem használják fel hatékonyan Pakisztánban” – nyilatkozta a Deutsche Welle tudósítójának Kaiser Bengáli közgazdász Iszlámábádban.
