Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hivatalos pekingi látogatása során találkozott a Bank of China és a China Construction Bank vezetőivel, a tárgyalások célja a magyarországi energetikai és infrastrukturális fejlesztések finanszírozása érdekében folytatott párbeszéd további folytatása volt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A tárgyalások során a felek áttekintették a magyar-kínai gazdasági együttműködést, amelynek során a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a kapcsolatokat, különös tekintettel a pénzügyek területére tovább szükséges mélyíteni – áll az NGM közleményében.
Hozzáteszik: „Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, és a jüan, valamint a kínai befektetések egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban”. Az NGM szerint „Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet Európában, mely hozzájárul ahhoz, hogy hazánk regionális pénzügyi központtá váljon, tovább erősítve ezáltal a gazdasági híd szerepét”.
A kínai partnerbankok figyelmének központjában a magyar kormány által jóváhagyott, szélesebb körben értelmezett, energetikát, digitalizációt és e-mobilitást is magába foglaló infrastrukturális projektek álltak. A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése után a következő, kínai társfinanszírozással meginduló beruházások között lehet a V0 vasúti körgyűrű, a Ferihegyre vezető vasútvonal és a szerb–magyar határátkelők infrastrukturális fejlesztése.
Adósságban úszva
Amint arról a Portfolio gyűjtése alapján a HVG is beszámolt, július végén a magyar állam egy összegben hívott le egymilliárd eurónyi (390-400 milliárd forintnyi) hitelt kínai állami bankoktól: a Kínai Fejlesztési Banktól, a kínai Eximbanktól valamint a Bank of China magyar ágától.
A kötvénytartozásokat nem számolva ez az összeg lett a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül. A hitelt a magyar állam technológiai, infrastrukturális és energetikai fejlesztésekre használhatja fel.
A kamatszintet és a törlesztés ütemezését nem hozták nyilvánosságra. Annyit tudni, hogy hároméves lejáratú változó kamatozású hitelről van szó, vagyis 2027. április 19-ig kell visszafizetni. Ezzel a hitelfelvétellel a kritikus 30 százalékos szint közelébe emelkedett a devizaadósság aránya a magyar államadósságon belül.
Nem titkolóznak?
Augusztus végén Varga Mihály a hitelfelvétel kapcsán elmondta: a kormánynak nincs takargatnivalója, ezért kezdeményezték kínai pénzintézeteknél, hogy oldják fel a banktitkot, és járuljanak hozzá a nyilvánosságra hozható információk bővítéséhez.
Varga ennek kapcsán megjegyezte, hogy „nemzetközileg általános gyakorlat, hogy a szerződő felek korlátozott mennyiségű információt adhatnak ki a hitelszerződés részleteiről”, így például Svájc, Lengyelország vagy Románia hitelszerződéseiben is vannak nem nyilvános részek.
Orbán Viktor még májusban úgy értékelte a megállapodást: hatalmas lehetőség, hogy Kína részt vesz Magyarország modernizálásában. Akkor azt mondta, a maximális ajánlatot kaptuk meg Kínától, amelynél jobban már nem fogunk kapni.
