„Nemzetközileg általános gyakorlat, hogy a szerződő felek korlátozott mennyiségű információt adhatnak ki a hitelszerződés részleteiről” – ezt mondta Varga Mihály a Magyar Nemzetnek arról, hogy a magyar állam egymilliárd eurós kínai hitelfelvételének nem minden része nyilvános. A miniszter azt hozta fel példának, hogy Svájc, Lengyelország és Románia is benne hagy a hitelszerződéseiben nem nyilvános részeket.

Ami pedig a nem nyilvános részleteket illeti: Varga arról beszélt, hogy „a kormánynak nincs takargatnivalója”. Ezért azt kezdeményezték a kínai pénzintézeteknél, hogy oldják fel a banktitkot, és járuljanak hozzá a nyilvánosságra hozható információk bővítéséhez.

Az állam a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel áprilisban a hitelt, és egy összegben le is hívta. A hitelt a csúcstechnológia, az infrastruktúra építése, a közlekedési infrastruktúra, illetve az energia területein jelentkező kiadások finanszírozására szánják. A kamatszintet és a törlesztés ütemezését nem hozták nyilvánosságra, annyit lehetett tudni, hogy 2027 áprilisáig kell változó kamatozással a teljes hitelt visszafizetni.

Orbán Viktor még májusban úgy értékelte a megállapodást: hatalmas lehetőség, hogy Kína részt vesz Magyarország modernizálásában. Akkor azt mondta, a maximális ajánlatot kaptuk meg Kínától, amelynél jobban már nem fogunk kapni.