Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Gyors hátraarcot vágott a kormány, ígérete ellenére mégsem változtat a nyugdíjrendszeren, írja a Népszava. A lap a Pénzügyminisztériumnál érdeklődött a nyugdíjreform állásáról, mire a PM közölte,
az Orbán-kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak értékállóságát megőrizi, a 13. havi nyugdíjakat kifizeti. Kiderült: az Európai Bizottság „nyomására” felkért szakértő javaslataival a kormány nem ért egyet, azokat nem támogatja.
Mint ismert, az Orbán-kabinet maga vállalta az Európai Bizottság előtt a nyugdíjrendszer reformját a helyreállítási pénzekért cserébe. Elkészítették, és 2022 májusában be is nyújtották a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet, melyet az Európai Bizottság el is fogadott. A benyújtott dokumentum kilenc pontja közül a Demográfia és köznevelés című foglalkozott a nyugdíjreformmal, egészen pontosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és megfelelésének javításával.
Ebben az állt, hogy az Orbán-kormány „jogszabályt módosít”, törvényt alkot, amely „elősegíti a költségvetés közép- és hosszú távú fenntarthatóságát, illetve megerősíti az alacsonyabb jövedelmű nyugdíjasoknak folyósított nyugdíjak megfelelőségét”. A vállalás szerint a kormány három szakaszban készíti ezt elő, hogy aztán a nyugdíjrendszert módosító jogszabály 2025. március 31-én hatályba lépjen. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a jogalkotási folyamatnak már meg kellett volna kezdődnie.
Időközben – első lépésként – az OECD elkészítette a tervezetről szóló jelentését a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósági kihívásainak kezelését célzó szakpolitikai lehetőségekről. A jelentésről lapunk írt elsőként, itt:
Erre épülne a reform következő, második szakasza, legalábbis a vállalás szerint, idén június 30-ig a kormány által létrehozott munkacsoport jóváhagyásával elfogadott szakpolitikai javaslatokat eddig a határidőig kellett volna megvitatni a gazdasági és szociális partnerek részvételével. A Népszava szerint a hazai szakértők várták, hogy felvázolhassák a problémákat, és megoldási javaslatokkal is készültek. Ám, mint az a PM mostani válaszából kiderült, mindez okafogyottá vált.
A lap a fejleménnyel megkereste Simonovits András közgazdászt. Ő erre úgy fogalmazott, uniós összevetésben páratlan, hogy fő szabályként 65 év alatt nem lehet nyugdíjba menni. Szerinte “ez kegyetlen”.
“Tovább erősödik az idősek jelentős részének elszegényedése, a bérek és az ellátások között mélyül a szakadék, a létminimum alatt élő nyugdíjasok sem számíthatnak életszínvonaluk javulására, és tovább romlik az egészségügy helyzete. Ez a következménye annak, hogy a kormány gyáva, és nem meri vállalni a nyugdíjreformot”
– mondta.
Simonovits szerint a baloldal 2010-es nagy bukásának egyik oka a 13. havi nyugdíj megszüntetése volt, hasonló rizikót nem vállal Orbán Viktor. Szerinte ennek hol az önkormányzati, hol a közeledő parlamenti választás a halogatás oka. „Nemcsak gyáva, hanem kétszínű is a magyar kormány, mert magas rangú hivatalnokai ugyan minden, nyugdíjjal összefüggő adatot átadtak az OECD szakértői csoportjának, majd kibújtak a jelentés mérlegelése alól”.
A közgazdász szerint az OECD javaslatcsomag nem ígér könnyű álmot, és akármelyik javaslat elfogadása rövid távon népszerűségvesztést okozna a kormányzatnak. Komoly változtatások nélkül viszont egyre nőnek a nyugdíjrendszer feszültségei, és hamarosan egyre erőteljesen megszorítások válnak elkerülhetetlenné, szerinte még akár a 13. havi nyugdíj eltörlése is.
