Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Már csak 1,5 százalékos GDP-bővülést jelez előre az idei évre a Kopint-Tárki friss konjunktúrajelentésében. Az előző, júliusi kiadásban még 2,5 százalékos növekedést várt az intézet. Az előrejelzés egybevág a jegybank friss Inflációs jelentésében közölt prognózissal: az MNB az 1-1,8 százalékos sávba várja a magyar gazdaság növekedését.
A Kopint-Tárki több fontos mutató esetében rontotta korábbi előrejelzését az időközben megismert – jellemzően gyenge – gazdasági mutatók tükrében. A magánfogyasztás bővülése csak 3,2 százalék lehet idén, a beruházási volumen visszaesik tavalyhoz képest, ahogy a külkereskedelem (export: -1,9 százalék, import: -2,9 százalék) és az ipari termelés is (-2,8 százalék). Az előző előrejelzésben ezeket az intézet még a pozitív tartományba várta.
2024 első 8 hónapjában a költségvetési pénzforgalmi hiánya meghaladta a 2 800 milliárd forintot, ami magasabb, mint a költségvetési törvényben egész évre előirányzott deficit. A várthoz képest jóval kevesebb áfabevétel folyt be, ami nem elsősorban a tényadat, hanem az irreális várakozások következménye – olvasható a konjunktúrajelentésben. Jelentősen meghaladja a tervezettet a kamatkiadás is, amely akár elérheti a GDP 5 százalékát.
Az időközben verbálisan bejelentett, de jogszabályban nem rögzített új államháztartási hiánycél a GDP 4,5 százaléka (a tervezett 2,9 százalékkal szemben), ami a várható nominális GDP alapján 3 600 milliárd forintot jelentene. A számszerű pénzforgalmi hiány a Kopint-Tárki szerint ennél biztosan magasabb lesz, az eredményszemléletű, GDP-arányos deficit mértéke azonban részben attól függ, hogy milyen ESA híd (A hatályos magyar elszámolási szabályok, valamint az Európai Unió statisztikai módszertana szerinti elszámolási szabályok alapján számított költségvetési egyenleg közti különbség levezetése) alakul ki a pénzforgalmi és az eredményszeméletű hiány közötti elszámolásokban. Az intézet fenntartja az idei 5 százalékos költségvetési hiány-előrejelzését.
A GDP arányában az államadósság 2024 júniusára 75,8 százalékra emelkedett, az előző év végi 73,4 százalékról. Kicsi az esély arra, hogy az adósságráta a 2023. év végi alatt maradjon, bár bizonyos pénzpiaci eszközökkel elérhető pártized százalékpontos csökkenés. A Kopint-Tárki az év végére 74 százalék államadósságrátát jelez előre – vagyis a kormány nem lesz képes csökkenteni a GDP-arányos államadósságot.
