szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Bár a Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – jelentette be az adósságkezelő.

Az intézményi forintpiaci kibocsátás ugyanis kedvezően alakult az év első kilenc hónapjában. Ez megfelelő mozgásteret biztosít a magasabb pénzforgalmi hiány kezeléséhez, sőt a devizakibocsátást is vissza lehet fogni a tervekhez képest, így a devizaadósság részaránya az év végén alacsonyabb lehet a vártnál.

Időarányosan megfelelően alakult a központi költségvetés finanszírozása az első három negyedévben a módosított pénzforgalmi hiánycélhoz képest is, hiszen az egész évre tervezett forint kötvény forrásbevonás, valamint a Diszkont Kincstárjegy kibocsátás is a korábbi tervek felett teljesült. Az év utolsó három hónapjára további devizakötvény kibocsátás nincs a tervekben, míg a lakossági kibocsátás szintén jó úton jár, hogy megvalósuljanak a 2024-re kitűzött célok – foglalat össze a helyzetet az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.

Szeptember végéig az ÁKK 2024-es finanszírozási tervében szereplő forrásbevonás 77 százaléka teljesült. Ezzel időarányosan jól áll az egész éves kibocsátás, minden részpiacon kedvező a finanszírozási helyzet. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,9 év, ezen belül a forintadósságé 4,5 év, a devizaadósságé pedig 8,9 év.

Az államadósság hazai össztermékhez viszonyított aránya az idei év végén 73,2 százalék lehet, csupán 0,2 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban – derült ki kedd reggel az uniós túlzottdeficit-eljárás (EDP) keretében benyújtott előzetes jelentésből. Mivel június végén az államadósság a GDP 76,1 százaléka volt, tehát a második fél évben az egyensúly számottevő javulásának kellene bekövetkeznie. Az adósságcél elérésének egyrészt az a feltétele, hogy a hitelfelvétel a tervezett keretek között maradjon, másrészt a hazai össztermék a tavalyi 75 086 milliárd forintról 81 668 milliárdra nőjön.

A friss bejelentés szerint az államháztartás uniós elszámolású hiányát 2024-ben 3706 milliárd forintra, a tényleges bevételeket és kiadásokat tartalmazó pénzforgalmi hiányt – a társadalombiztosítást és az önkormányzatokat is beszámítva – közel 4900 milliárdra tervezi a magyar kormány.

Az ÁKK adatai szerint idén január-szeptemberben összesen 7 177 milliárd forintnyi kibocsátás teljesült (csereaukciók nélkül), ez az egész éves terv több mint háromnegyede. Ezen belül a forint intézményi piac 96 százalékos értéke időarányosan kiemelkedő, a devizafinanszírozási terv pedig 83 százalékban valósult meg. A kedvező forint kötvény kibocsátás 526 milliárd forint finanszírozási többletet jelent. A forint lakossági állampapírpiacon ugyan a tervezett bruttó kibocsátás mindössze 63 százaléka teljesült szeptember végéig, azonban a bruttó kibocsátásban a nettó növekményen felül megjelenik a 2024-ben eddig tapasztalt – a tervezettnél kisebb mértékű – évközi lakossági portfólió átrendezések hatása – tette hozzá az ÁKK.

Az adósságkezelő célja a lakossági piacon a GDP 2 százalékának megfelelő nettó állománynövekedés 2024-ben. A lakossági tulajdonú lakossági állampapírok becsült nettó állománynövekedése 1229 milliárd forint volt az első három negyedévben, ez 64 százaléka az egész évre tervezett nettó növekménynek. Az 1632 milliárd forintos megcélzott teljes nettó állománynövekedés 72 százaléka, 1175 milliárd forint teljesült szeptember végéig.

A diszkont kincstárjegyek (dkj) teljes állománya 2024. szeptember végén 2529 milliárd forint, tehát 656 milliárd forinttal magasabb, mint 2023 végén, szemben a 2024 végére várt 1573 milliárd forintos állománnyal. A vártnál magasabb dkj-állomány az intézményi piaci szereplők vásárlásaira vezethető vissza. A növekedés a második és harmadik negyedévben ment végbe, ez 920 milliárd forint finanszírozási többletet jelent az államháztartásnak.

Idén szeptember végén a központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,9 év volt, ez csökkenést jelent a június végi 6,0 évhez képest, viszont továbbra is meghaladja az ÁKK minimálisan 5,5 évben meghatározott benchmarkját. A devizaadósság részaránya 28,8 százalék, a júniusi 28,9 százalék után, amivel továbbra is a kitűzött 30 százalékos felső korlát alatt van. Az elmúlt három hónapban a lakossági részarány az államadósságon belül tovább emelkedett, jelenleg 21,1 százalékon áll, szemben a 2023 végi 20,4 százalékkal.

Trükközés vagy csoda kellene ahhoz, hogy tartható legyen idén az államadósság szintje

A KSH jelentése alapján túlzottan optimistának tűnik a kormányzati prognózis.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!