Nem változtatott Magyarország hitelbesorolásán a Standard and Poor’s, a hitelminősítő pénteken, tőzsdezárás után kiadott értékelésében megerősítette Magyarország BBB-/A-3, befektetésre ajánlott minősítését, továbbra is stabil kilátások mellett.

A hitelminősítő indoklásában arról írt: az alacsonyabb beruházási aktivitás és a gyenge külső kereslet miatt a vártnál alacsonyabb, 1,6 százalékos lehet a növekedés. 2025-től konszolidálódhat a költségvetés, köszönhetően a növekvő keresletnek és az alacsonyabb kamatkörnyezetnek, illetve a növekedésnek, amely szerintük 3 százalékosra gyorsulhat. Negatív kockázatként említik ugyanakkor azt, hogy a 2026-os választás előtt a kormány költekezésbe kezdhet, és úgy látják, az uniós pénzek egy részéről le kell mondania Magyarországnak. Összességében idén még növekvő államadóssággal és 5 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos államháztartási hiánnyal számol a hitelminősítő. Az alacsonyabb infláció ellenére úgy látják, a Magyar Nemzeti Bank óvatosan folytathatja kamatcsökkentési ciklusát.

Nem látják ennyire koherensnek a kormány gazdaságpolitikáját. Mint a döntés indoklását tartalmazó közleményben megjegyzik: ellentmondás van a kormány deficitcsökkentő és inflációcsökkentő céljai és a gazdasági aktivitást ösztönző intézkedései között. Költségesnek és potenciálisan az inflációt gyorsítónak tartják a nemrég közölt gazdasági akciótervben megfogalmazott intézkedéseket, ami ronthatja a jegybank inflációcsökkentő céljainak teljesülését is. Azt is megjegyzik: a jegybanknál jövőre új elnököt neveznek ki, aki a mostani vezetéshez képest növekedésbarátabb politikát követhet, ennek ellenére nem számítanak arra, hogy túlságosan laza lenne az új irány.

Az S&P utoljára 2023 januárjában módosította a magyar besorolást, akkor egy fokozattal minősítette le az országot, amely így mindössze egy szinttel van a bóvli fölött. A hitelminősítő utoljára idén áprilisban döntött a magyar besorolásról, akkor is megerősítette a besorolást. Indoklásában kiemelte, hogy az ország csökkenteni tudja eladósodottságát, és az infláció is egy látványos megugrásról kezelhető szintre jut.

Akkor a hitelminősítő arról írt: a magas kamatszint és több külső tényező is komoly nyomás alatt tartja a költségvetés helyzetét, és arra is utaltak: a júniusi választások után megszorításokra kell számítani, ha a kormány valóban elkötelezett a költségvetési fegyelem tartása mellett.

A Pénzügyminisztérium nyilatkozataiban mindenesetre rendre erről írt, még úgy is, hogy rekordszintű hiányt sikerült ősz elejére összehozni, részben a magas kamatkifizetések miatt. Az államháztartás helyzetét rontja az is, hogy a pangó fogyasztás miatt rendre elmaradnak az áfabevételek a várakozásoktól, és továbbra sem sikerült megoldani a blokkolt uniós források ügyét.

Az államadósság szintje jelenleg az össztermék 75 százaléka körül van. Idén a gazdasági kormányzat 1,5 százalékos, de lehet, hogy azt is alulmúló növekedést vár, amit jövőre már az első negyedévtől kezdve egy akár 6 százalékos ugrással folytatná – legalábbis, ha beigazolódnak Orbán Viktor miniszterelnök várakozásai.

Pénteken Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter arról nyugtatta meg a piaci szereplőket az Olasz iparkamara eseményén tartott előadásán, hogy a kifogásolt egyensúlytalanságok napirenden vannak, a kormányzat lép is a kezelésük érdekében.

A helyzetet az sem segíti, hogy a forint 2022 ősze óta nem látott szintre került: az elmúlt hetekben 400 forintnál is többet kértek egy euróért. A magyar deviza a hitelminősítés napján tovább gyengült, délután csaknem 405 forintnál állt az euró árfolyama. Ez is magyarázhatja a Magyar Nemzeti Bank óvatosságát: a Monetáris Tanács kedden változatlan, 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot.