Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Megerősítette Magyarország hitelbesorolását a Standard and Poor’s. A hitelminősítő péntek este, piaczárás után kiadott soros értékelésében fenntartotta a magyar hosszú és rövid lejáratú, deviza és forint államadósság BBB-/A-3′ befektetésre ajánlott szintjét, ahogy a mellérendelt stabil kilátást is. Az S&P utoljára 2023 januárjában módosította a magyar besorolást, akkor egy fokozattal minősítette le az országot, amely így mindössze egy szinttel van a bóvli fölött.
Mostani indoklásában a hitelminősítő arról írt, hogy 2024-ben az ország költségvetési helyzetére komoly nyomást gyakorolnak a magas kamatok, a várttól elmaradó áfabevételek és a büdzsén kívüli tényezők, 2025-től azonban beindulhat a konszolidáció, amelyet a gazdasági fellendülés, az alacsonyabb hitelköltségek és energiaszámlák is segítik majd. Kiemelték azt is, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent az infláció és a folyó fizetési mérleg többletet produkált 2023-ban, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank csökkenteni tudta az alapkamatot.
A hitelminősítő erre az évre 2,2 százalékos növekedést vár, ebben része lesz a belső kereslet erősödésének, amely a második félévben, a kamatok csökkenésével és a reálbérek növekedésével vesz igazán komoly lendületet. Negatív kockázatként nevezték meg ugyanakkor a gyengülő külső keresletet, különösen Németország részéről, ami a magyar áruk legfontosabb exportpiaca. Kiemelték azt is, hogy az Európai Bizottság tavaly decemberi döntése nyomán elindulhattak az uniós pénzek, amit ugyan az Európai Parlament megtámadott, ennek ellenére valószínűtlennek tartják a felszabadított, csaknem 13 milliárd euró újbóli zárolását.
Politikai kockázatként említették ugyanakkor azt, hogy továbbra is igen magas az orosz energiától való függés, illetve kiemelték, hogy a rendeleti kormányzás kevésbé kiszámíthatóvá teszi a politikai döntéseket.
Bár fellendülésről beszélnek, prognózisuk azért nem említ olyan kiugró GDP-növekedést a következő évekre sem: 2025-ben 3,1, 2026-ban 2,9, 2027-ben pedig 2,5 százalékos bővüléssel számolnak.
Ami az ország költségvetési egyensúlyát illeti, a 2027-ig tartó időszakra átlagosan 4,2 százalékos hiánnyal számolnak, ezen belül idén 5,2, jövőre 4,2, 2026-ban 3,7, 2027-ben pedig 3,3 százalékos lehet a deficit – vagyis a középtávú pálya végére sem tudja teljesíteni az ország az EU által elvárt 3 százalékos szintet. Az államadósság sem csökkent 75 százalék alá (itt az unió elvárása a GDP 60 százaléka lenne).
A felemás képhez képest a Nemzetgazdasági Minisztérium győzelmi jelentésben értékelte a hitelminősítő döntését, és a kritikák helyett inkább azt emelték ki, hogy a kormány célja azt, hogy 2030-ra az ország elérje az EU fejlettségi átlagának 90 százalékát.
