Igazán ösztönző levelet kaptak az MVM-nek azok a gázfogyasztói, akik e-mailben szoktak kommunikálni a szolgáltatóval. A mailben a GKI Gazdaságkutató az MVM megbízásából egy kérdőíves felmérés kitöltését kérte, mondván, a kutatás „célja a lakossági gázárak csökkentése. Fontosnak tartjuk, hogy minél jobban megértsük a gázfogyasztók igényeit és megismerjük véleményüket” – áll a levélben.

A HVG úgy tudja, az állami szolgáltató, az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. több szempontból is kíváncsi a lakossági fogyasztók szokásaira. Az egyik problémája az, hogy túl nagy a készletezett gáztartalék, amelynek a tárolása drága mulatság, még akkor is, ha az általa fizetett díjak nagyrészt a cégcsoporton belül maradnak, hiszen a Magyar Földgáztároló Zrt. is az MVM-é.

HVG

Az MVM-en kívül a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség is tárol gázt, sőt a 2022-es energiaválság óta a kormány úgynevezett különleges földgázkészletet is előír, amelyet a jogszabály alapján 2025. április 1-jéig kell fenntartani. Ebben ugyancsak áll a pénz.

Miután az elmúlt két évben jelentősen csökkent a lakossági gázfogyasztás, és ennek mértéke nem arányos az időjárás változásával, ezért a szolgáltató valójában nem tudja, hogy tartósan esett-e vissza a fogyasztás, vagy csak átmenetileg. 2023-ban 2,5 milliárd köbméterrel, azaz 23 százalékkal kevesebb gázt használt fel a lakosság, mint két évvel korábban, és ez a visszafogottság 2024-ben is folytatódott.

Ha kiderül például, hogy a mérsékelt gázfelhasználás oka az, hogy a háztartások részben az energiafogyasztást csökkentő beruházásokat hajtottak végre, részint pedig más energiafajták vásárlására álltak át, akkor kisebb készletek is elegendők a biztonságos üzemeléshez, hiszen tartós lesz az igény a visszaesése.

A kérdőívben ugyanakkor arra is rákérdeznek, hogy az adott ingatlan fogyasztása belefér-e a rezsicsökkentett árú gázmennyiségbe, vagy sem, és ez utóbbi esetben ez mekkora teher. Ebben a kérdésben viszont már korántsem biztos, hogy megegyezik az MVM és a fogyasztó érdeke.

A lakosság viszont értelemszerűen igyekszik szabadulni a limit feletti gázszámlától, ami viszont az MVM olvasata szerint a veszteségeit növeli. Ha ugyanis nagyon kevés fogyasztó vásárolja a gáz köbméterét 700 forintnál is drágábban, megnő az MVM támogatási igénye, mert nincs miből keresztfinanszírozni az olcsóbb mennyiséget. Ez viszont az államháztartás pozícióit rontja.

A Magyar Földgáztároló Zrt. zsanai földalatti tárolótelepe

Túry Gergely

Az MVM 2023-ban 1002 milliárd forint költségvetési támogatást kapott „rezsivédelmi szolgáltatás” címen, egy évvel korábban ez az összeg még csak a fele, 516 milliárd volt. Igaz, az állam be is hajtja a fedezetét, főként a bankokra és más ágazatokra kivetett különadókból.

Ez viszont összességében aligha sarkallja az államot arra, hogy az eddigieknél is alacsonyabb áron adja a gázt. A csökkenő fogyasztás alapján inkább azt mondhatja a kormány, hogy lejjebb viszi a rezsicsökkentett mennyiség szintjét. A másik megoldás, hogy a kormány valamelyest emeli a 100 forintos gáz árát, cserébe pedig egy kicsit visszafogja a limit feletti mennyiség több mint hétszeres szorzóját. A kutatásban rá is kérdeznek, hogy milyen a limitnél többet fogyasztó háztartások összetétele: vannak-e gyermekek, hány kereső van a családban és hány nyugdíjas.

Ezek után nem véletlen, hogy amikor a HVG rákérdezett az MVM által belengetett tarifacsökkentésre, az állami cég nemes egyszerűséggel azt válaszolta: „A kiküldött kutatási e-mailekben hibásan jelent meg, hogy a felmérés célja a lakossági gázárak csökkentése lenne”.

Majd hozzátette: „ahogy a kérdőívekben szereplő kérdésekből is kitűnik, valójában azt szeretnénk felmérni, hogy az ügyfeleink mit tettek, vagy mit terveznek tenni a saját fogyasztásuk visszafogása céljából”. Sőt, még arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a fogyasztó csökkenti a gázfelhasználást, akkor kevesebbet kell fizetnie: „az egyes háztartások gázfelhasználásának csökkentése persze esetükben alacsonyabb rezsiterheket is eredményezhet amellett, hogy általánosabb kedvező hatásként hozzájárul az ellátásbiztonság erősítéséhez, az energiaszektor környezetterhelésének mérsékléséhez”.

A rezsicsökkentés átalakítása már csak alig több, mint egy évet várathat magára. A kormány mozgásterét ezúttal az Európai Unió szűkíti, legalábbis, ha Magyarország meg akar felelni az uniós irányelveknek. 2026-tól ugyanis már csak a rászorultság elve alapján lehetne támogatni a lakosságot, vagyis nem generálisan mindenkit, aki a limitig fogyasztja a gázt, azaz évente legfeljebb 1729 köbmétert használ el.

Túry Gergely

2027-től ez azzal egészül ki, hogy azok az országok, amelyek nem tartják be az irányelvet, elesnek az uniós támogatásoktól. A 2026-os választásokig elég jól megjósolható, hogy a kormány belemegy-e a gázár emelésébe, utána viszont már végképp kiszámíthatatlan, hogy mi történik. A rászorultsági alapot mindenesetre még az uniós szabályok betartása mellett is tetszőlegesen meg lehet szabni.

Az árakat persze elméletileg befolyásolhatja az is, hogy a szolgáltató milyen forrásból szerzi be a földgázt. Ez Magyarország esetében minden uniós intelem ellenére még mindig nagy részben orosz gázt jelent. Ráadásul a külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint az MVM október elején kiegészítő szerződést kötött az orosz Gazprommal, így állítólag az eddigieknél is több és olcsóbb gáz érkezik, mint ami a 2036-ig érvényes szerződésből következne.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Túry Gergely