Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A Mol stratégiai műveletekért felelős igazgatója az amerikai Bloomberg hírügynökségen keresztül cáfolta, amit a brüsszeli Politico rá hivatkozva közölt, hogy Magyarország hajlandó leválni az orosz olajról, ha ehhez anyagi segítséget kap az EU-tól. Bacsa György azt mondta, hogy a magyar és a szlovák gazdaság az elkövetkező években sem tud meglenni az orosz nyersolaj nélkül.
A társaság ugyan kész volna a következő két évben 500 millió dolláros ráfordítással átalakítani a százhalombattai, illetve pozsonyi finomítót, mert akkor ott máshonnan származó olajat is fel lehetne dolgozni, ám ehhez megbízható partnerek kellenének. Ugyanakkor nem egyszerűen pénzkérdés beszüntetni az együttműködést az oroszokkal, mert a két országnak nincs kikötője, ezért nem kínálkozik számukra más alternatíva.
Az energiaügyek leendő brüsszeli biztosa, a dán Dan Jørgensen a napokban felvetette, hogy fokozatosan le kellene állni az orosz importtal. Ám a magyar szakember szerint az orosz kapcsolat továbbra is létfontosságú az energiabiztonság szempontjából.
A Politico ezzel szemben úgy idézte, hogy Bacsa szerint a Mol már az Unió által megjelölt 2027-es határidő előtt egy évvel is kész más beszerzési források után nézni. A jelentés rámutatott, hogy a magyar fél csupán átmeneti haladékot kapott Brüsszeltől a függő viszony felszámolására, de azóta még növelte is a vásárlásait.
Sőt, az interjúban a tisztségviselő állítólag arról beszélt, hogy ha nincs jogi akadálya, meg is hosszabbítanák a Lukoillal kötött hosszú távú szállítási szerződést. Mint ismeretes, az ukrán kormány szankciót hirdetett az orosz cég által a Barátság-vezetéken át küldött olajra. A Mol úgy hidalta át az ellentétet, hogy formálisan már a belorusz–ukrán határon a nevére veszi az olajat. Ám Jørgensen állásfoglalásából az derül ki, hogy számára nem okvetlenül elfogadható ez a trükk.
