A magyarországi olajfinomítók képesek lennének orosz olaj nélkül működni 2026 végére – mondta a Politicónak Bacsa György Mol-ügyvezető, aki szerint a vállalat már most diverzifikálja a forrásait, hogy készen álljon az EU 2027-től életbe lépő rendelkezésére, ami után a tagállamoknak tilos lenne orosz olajat vásárolniuk.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta többször is szóba került, hogy Magyarországnak is le kellene válnia az orosz fosszilis tüzelőanyagokról, a Mol azonban azzal riogatott: ez évekig tartó leállással és óriási költségekkel járna. Most úgy tűnik, a leállás már nem probléma a vállalat számára, a más típusú olajra való átállás költségeit ugyanakkor Bacsa György 500 millió dollárra taksálta. Ennek fedezésére az EU-nak is be kellene szállnia „pár száz millióval” – fogalmazott az ügyvezető.

„Jelenleg semmit nem kapunk, mert ezek finomítók, ezekre pedig nem jár támogatás, még akkor sem, ha ez elősegítené az orosz forrásról való leválást, vagy ha javítaná az ellátásbiztonságot” – fogalmazott a Politicónak Bacsa, majd hozzátette: „Ezért most olyan ütemben haladunk, amit ki tudunk gazdálkodni”.

Magyarország azon kevés EU-ország közé tartozik, amelyeknek továbbra is engedélyezett az orosz olaj importja. A blokk 2022-ben tiltott meg minden tengeri behozatalt, de mentességet adott az olyan tengeri kikötővel nem rendelkező országoknak, köztük Magyarországnak és Szlovákiának, amelyek továbbra is nagymértékben függenek az orosz olajtól. Bár a mentesség átmeneti időre szól, a Mol egyelőre alig tett azért valamit, hogy más forrásokra álljon át, sőt, még fokozta is a kitettségét.

„Attól félünk, hogy a derogáció lejár anélkül, hogy hosszú távú megoldást találtunk volna” – mondta a Mol Magyarország ügyvezetője. A Mol aggodalmait tovább fokozza, hogy az EU következő energiaügyi biztosa, Dan Jørgensen volt dán klímaügyi tisztviselő ígéretet tett egy ütemterv kidolgozására, amely azt részletezné, hogy az Unió miként szüntetheti meg a fennmaradó orosz fosszilistüzelőanyag-vásárlásokat.

Bacsa figyelmeztetett, hogy a tervnek figyelembe kell vennie az uniós importfüggőségek regionális különbségeit. Jørgensen „határidőt akar – ez pedig Nyugat-Európából és Dániából könnyűnek tűnik, de Szlovákiából és Magyarországról úgy látjuk, hogy magunkra maradunk” – fogalmazott a cégvezető.