Változás történt a 13. havi nyugdíj kifizetésével kapcsolatos pontosítás miatt: a 13. havi nyugdíjra az lesz jogosult az adott év februárjára, aki az előző év legalább egy napján már és az adott év februárjában még nyugdíjas – írja a Vg.hu. Praktikusan tehát aki 2024. december 31-én már nyugdíjas, és 2025 februárjában is az lesz, az jogosult a juttatásra. A változással azok járnak rosszul, akiknek idős rokonuk januárban hal meg, eddig ugyanis ilyen esetben az örökösöknek járt a 13. havi nyugdíj.

Megugorhat a méltányossági nyugdíjemelést kérők száma is, aminek eddig az volt a feltétele, hogy az a nyugdíjas, akinek a nyugdíja és egyéb rendszeres pénzellátása – például a fogyatékossági támogatás vagy az árvaellátás – nem érte el a 120 ezer forintot, az kérhetett méltányosság emelést, jövő január 1-jétől viszont 140 ezerre emelkedik a méltányossági jogi küszöb. Az emelést minimum havi 3 ezer, legfeljebb 8 ezer forint összegben lehet kérni.

Ezzel komolyan megnőhet a jogosultak száma, hiszen míg jelenleg 250 ezer embernek alacsonyabb a nyugdíja 120 ezer forintnál, a 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kapók száma 500 ezer fő. A Vg-nek nyilatkozó szakértő, Farkas András szerint ugyanakkor emiatt a jelenleg 10 milliárd forintos keretösszeget is növelni kellene: idén 900 millió forint volt erre elkülönítve, 2025-ben pedig mindössze egymilliárd forint, „amely szinte semmi” – jegyezte meg a szakértő a Vg-nek.

A nyugdíjak 2025-ben az inflációval megegyező mértékben, 3,2 százalékkal növekednek, és mivel a kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez nem éri el a nyugdíjtörvényben a nyugdíjprémium feltételeként rögzített minimum 3,5 százalékos növekedést – ettől még persze a kormány év közben dönthet úgy, hogy mégis megadja ezt, mint legutóbb 2021-ben.

Farkas András hiányolja az árvaellátást érintő emelést, annak a minimális összege ugyanis harmadik éve változatlanul 50 ezer forint. „Ez sok árva gyermek számára jelenthet nehézséget, a minimális árvaellátásnak legalább az inflációt követnie kellene” – hangsúlyozza a szakértő.

A közelmúltban óriási felháborodást váltott ki a nyugdíjas, valamint a szakszervezetek körében, hogy Tállai András államtitkár szerint a nyugdíjrendszerhez még legalább 10-15 évig nem kell hozzányúlni.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint ugyanakkor a mostani nyugdíjasok problémája a majdani idős generáció életére is tragikusan hat, mert ha a kormánynál komolyan gondolják, hogy akár másfél évtizedig sem kell hozzányúlni ehhez az igazságtalan rendszerhez, akkor a most aktív korú emberek egy éppen összeomló nyugdíjrendszerbe fognak belecsúszni.

„Egy kis- vagy átlagos nyugdíjból élő ember már most is egyre nehezebben, hónapról hónapra tengődik, és – az államtitkár szerint – ez még legalább 15 évig így marad” – jegyezte meg.