#nyugdíj

Ígéretek és várakozások, remények és csalódások: ki örülhet és ki nem a jövő évi költségvetésnek?

Nem volt bőrtáska, és nem készült fotó sem arról, hogy Kármán András pénzügyminiszter a költségvetési előterjesztéssel ballag a Parlament felé. Viszont a törvényjavaslatot a miniszterelnök, bő kétórás beszéddel terjesztette be a Parlament elé.  Az „igazság és fejlődés” kiolvasható-e a jövő évi államháztartási elképzelésekből? Mit jelent az öt százalék alatti államháztartási hiánycél? Gyáva volt-e a kormány, amiért nem nyúlt hozzá a 13. és 14. havi nyugdíjakhoz és a rezsitámogatáshoz? Erről szól a Közös Költség friss podcastje.








Nagy baj készül a magyar nyugdíjrendszerben, miközben a legtöbben 400-600 ezer forintos nyugdíjra vágynak

A magyarok túlnyomó többsége szeretne jól élni időskorában, de nem tesz semmit félre aktív évei alatt, pedig tudja, hogy az állami juttatás kevés lesz, ha eljön a visszavonulás ideje. Egy újonnan ismertetett reprezentatív felmérés szerint a legtöbben ezzel együtt még annyit sem tesznek meg, hogy legalább utánaszámoljanak, mennyit kellene félretenniük a kívánt életszínvonal biztosítása érdekében.



A januári nyugdíjcsomagban akad néhány csavar

A minimálnyugdíj automatikus emelési mechanizmusa örvendetes fejlemény, de nem garantálja, hogy a legkisebb ellátás megőrzi értékét. Az alacsony nyugdíjak sávos korrekciója januárban csak a rendes emelés után számítódik, ez több tízezer nyugdíjast érint kedvezőtlenül ahhoz képest, mint ha fordítva kalkulálnának. A januári nyugdíjcsomag ezzel együtt impozáns, már csak a 14. havi ellátás és a SZÉP-kártya kérdés.










12 év kata ára: havi 102 ezer forinttal kisebb nyugdíj

Az 50 ezer forintos kata éveken át szinte verhetetlen ajánlatnak tűnt. Egyszerű volt, kiszámítható, és egy átlagos vállalkozói bevétel mellett jóval több pénzt hagyott az ember zsebében, mint más adózási formák. Csakhogy az alacsony adónak volt egy kevésbé látványos oldala is: a pár tízezer forintos későbbi nyugdíj.