Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium összefoglaló jellegű közleményben ismerteti, hogy a kormány milyen intézkedésekről döntött a „megfizethető lakhatás” elérése érdekében.
A közlemény felsorolja a már ismert intézkedéseket és konstrukciókat, mint például a fővárosi Airbnb-szabályozás, a Diákváros megvalósítása, a Szép-kártya-pénzek és a nyugdíjmegtakarítások lakáspiacra csatornázását.
A felsorolás alapján úgy tűnik, a kormány valamilyen módon bele kíván nyúlni a lakásbérleti piacba is. A 2. pont: „Lakásbérleti piac rendezése: Megkezdődött a lakásbérleti díjak és szerződések felülvizsgálata, amelynek célja a tiszta viszony kialakítása,
ennek keretében egységes mintaszerződés ötletének a kidolgozása került elő.
A közlemény szerint a kormány 10+1 intézkedésről döntött – valójában nincs 10+1 intézkedés, hiszen az, hogy egy ötlet „kidolgozása került elő” aligha tekinthető intézkedésnek.
Ráadásul a 10+1-es felsorolásban egy intézkedés kétszer szerepel:
- „(4) Fiatalok lakhatási programja: A 35 év alatti, első zöld lakásukat vásárlók számára 2025. április 1-től – 2025. október 31-ig bevezetett önkéntes kamatplafont vezetnek be a bankok. Az éves fix kamat az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék, a jelzáloghitelnek pedig egyéb folyósítási-, elbírálási-, közvetítői-, stb. banki díja nincsen.”
- „(10) Önkéntes lakáshitel kamatplafon: A hazai bankok bejelentették, hogy 2025. április 1. és október 31. között 35 év alatti, első zöld lakásukat vásárlók számára 5%-os éves fix kamatplafont biztosítanak az első öt évre vonatkozóan.”
Azt már csak zárójelben tesszük hozzá, hogy a bankok által „önként” bevezetett kedvezményes konstrukció sem tekinthető kormányzati intézkedésnek. Nem mellesleg jelen állás szerit országos szinten mindössze pár tucat ingatlan felel meg a feltételeknek.
