Megjelent a Bankszövetség oldalán, hogy milyen feltételek, előírások mellett nyújtanák a bankok az önkéntes THM-plafont. Az előírások elég szigorúak, és még egy meglepetést is láthatunk az előírások között – írja elemzésében a Bankmonitor.

A jövő évben az 5%-os önkéntes THM-plafon lenne a lakáshitelek THM-értékének felső határa a kormány tervei szerint. Erről már többkörös egyeztetés is volt a kormány és a bankok között (a pénzintézetek alapvetően a hiteligénylők egy szűkebb köre számára biztosítaná ezt a lehetőséget). A Bankszövetség oldalán ma megjelent hír alapján megszületett az az ajánlás, javaslat, amely mentén a pénzintézetek kedvező kamat, THM mellett nyújtanának lakáshiteleket.

Az 5%-os önkéntes THM-plafon feltételei:

• 35 év alatti hiteligénylő vásároljon lakást.
• Az érdeklődők első lakásukat vásárolják meg a kölcsönből.
• Kizárólag „zöld”, energiahatékony ingatlanokat lehetne megfinanszírozni a kölcsönből. (Az épület A+ vagy annál kedvezőbb energetikai besorolású kell legyen, és a primer energiaigénye nem haladhatja meg a 68 kWh/m²/év értéket.)
• Az épület alapterülete nem haladhatja meg a 60 négyzetmétert.
• A lakás vételára nem haladhatja meg az 1 200 000 Ft/m² értéket.

A lehetőség a tervek szerint 2025. április elseje és 2025. október 31. között lenne elérhető. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lehetőségre még bizony legalább 4 hónapot várni kellene. Akik gyorsabban szeretnének lakást venni, azoknak mindenképpen érdemes szétnézniük a jelenlegi hitelajánlatok között. (Arra ugyanis kicsi az esély, hogy a kiszemelt új otthonunkat az eladó 4-6 hónapon át ne értékesítse más számára.)

A legalább A+-os ingatlanok jöhetnek csak szóba

Reviczky Zsolt

Most akkor THM-plafon vagy kamatplafon?

A másik nagyon érdekes kikötés a közleményben magára a kamatra, a THM értékére vonatkozik. Az 5%-os plafon ugyanis a szövegezés alapján a kamatra lenne érvényes, és nem a THM-re, ez egyben azt is jelentené, hogy a THM értéke minimálisan magasabb, durván 5,2-5,3% lehetne. (Persze ez lehet, hogy csak a szövegezési félreértésből adódik.)

A másik nagyon fontos kitétel, hogy a kedvezményes kamatot a bankok a futamidő első 5 évében biztosítanák.

Ez két dolgot jelenthet:

• A bankok kizárólag az 5 éves kamatperiódusú hiteleik esetében vezetnék be az önkéntes kamatplafont.
• A másik lehetőség, hogy a kamatperiódus hosszától függetlenül a kölcsön induló kamatának plafonja 5% lenne, ami az 5. évtől egy előre meghatározott magasabb értékre állna át. Majd ezt követően a hitel kamatperiódusának megfelelően változnának a kamatok.

Mi lenne, ha csak 5 éves kamatperiódusú kölcsönt érintene a kamatplafon?

Mindkét lehetőségnek megvan a maga hátránya. Az 5 évig fix kamatozású hitelek esetében a jövedelem kisebb része fordítható hiteltörlesztésre, mint a biztonságosabb, legalább egy évtizeden át változatlan kamatozású kölcsönök esetében. Ezen hiteleknél a jövedelem kisebb mértékben terhelhető meg. (600 ezer Ft alatti fizetés esetén a jövedelem 35%-a, míg az azt elérő jövedelmek esetén 40%-a fordítható a kölcsön törlesztésére.) Egy legalább 10 évig fix kamatozású hitel esetében 600 ezer Ft alatti fizetésnél a jövedelem fele, míg az azt elérő jövedelemnél annak 60%-a fordítható a kölcsön törlesztésére.
Mit jelentene ez az eset a valóságban? Egy 5 évig fix kamatozású kölcsönnél egy 500 ezer Ft-os nettó jövedelemnek csak a 35%-a, azaz 175 ezer Ft lehetne legfeljebb a kölcsön törlesztőrészlete. Egy legalább 10 évig fix kamatozású hitel választása esetén akár 250 ezer Ft is lehetne a havi részlet. Ez természetesen erősen befolyásolja az igényelhető kölcsön maximumát is.

Zöldnek és olcsónak is kell lenni

Fazekas István

Mi történne, ha 10 évig fix kamatozású hitelnél vezetnék be ilyen módon a kamatplafont?

Az első 10 év kamatfixálásában lenne egy törés: az induló 5 évben lenne a kamat 5%, az azt követő 5 éves időszakban egy előre meghatározott érték, mondjuk 6,5%. (Ez nagyjából megfelel a mostani piaci kamatszintnek.) Ebben a helyzetben nagyon fontos, hogy a jövedelem terheltségét nem az 5% alapján határoznák meg – hiszen az egy átmeneti kedvezmény lenne –, hanem a standard 6,5%-os kamat alapján. Vagyis nagyobb jövedelemre lenne szükség a hitelfelvételhez, mint ha a teljes 10 éves időszakban 5% lenne a kamat.

Van egyáltalán a feltételeknek megfelelő ingatlan?

A kamatplafonhoz meghatározott energiahatékonysági szintet jellemzően az új lakások, illetve a nagyobb modern használt ingatlanok érhetik el. Az 1,2 millió Ft/m² korlát pedig ebben a szegmensben nagyon is szigorúnak tűnik.

A KSH adatai alapján 2024 III. negyedévében a fővárosban az új lakások átlagos négyzetméterára 1 480 000 Ft volt. De az országos átlag is 1 210 000 Ft/m², ami szintén magasabb a kamatplafonnál meghatározott limitnél. A használt lakások ára nyilván ennél alacsonyabb, ugyanakkor a modern, korszerű, energiahatékony használt házak érdemben nem olcsóbbak az új lakásoknál.

Természetesen a piacon találhatók az átlagnál olcsóbb és drágább ingatlanok is, vagyis lehet megfelelő új építésű, használt ingatlant is találni. De az biztos, hogy az adatok alapján ezek száma nem lesz jelentős.